Szokás és talán illik is egyfajta számvetést csinálni az elmúlt év terméséről. Ilyenkor – máshol kicsit korábban, már decemberben – a lista mánia is elhatalmasodik.
Mi is úgy gondoltuk, legyen egyfajta összegzés 2015-ről, de ne várjatok TOP 5-10-20-akármennyi listát. A Fémforgács csapat tagjai egy-egy tavalyi lemezt választottak ki, amik számukra fontosak voltak, jelentőséggel bírtak 2015-ben, s néhány mondatban azt is leírta mindenki, miért is esett arra az albumra a választása.
Természetesen a Fórum meghatározott részén jönnek, jöhetnek az egyéni listák is. Oda – ahogy néhányan már meg is tették – várjuk az olvasók kedvenceit is.
Most pedig jöjjenek a szerkesztők, külsős munkatársak 2015-ös kedvencei. A cikk megszületéséért pedig emp kollégát illeti köszünet! – 9000Sanyi

Mindenholottlevo:

„Noha nem a legmetalabb korong azok közül, amiket idén nyomattam a fülembe, azért alkotójának és együttesének, a ZZ Topnak mindig is nagy rajongója voltam. Azt nem tudni, h. az öreg szakállas mesternél ez vmi kapuzárási pánik-e, h. hatvanakárhány évesen adta ki első szólólemezét (Steve Harris ugyanígy tett pár éve), v. egyszerűen csak unatkozott és a ZZ pihenője alatt is csinálni akart vmit, mindenesetre hősünk örökös társai hiányában sem tudott mellényúlni; van itt minden, ami esszenciálisan „Billy Gibbonsos”, de u.akkor új színek is keveredtek a palettára. Latinos salsa ízek, funky, több helyütt spanyol nyelvű szöveg, még több tradi-blues elem, amellett h. a jellegzetesen, tipikusan ZZ-s megoldásokból is jutott bőven a címhez méltóan tökéletes „Perfectamundo”-ra.”

9000Sanyi:

„A kőbányai csapat második lemeze kísérletezősebb lett, kevesebb azonnal ható dallal. Azonban az idő igazolta a bandát, s szépen beérett a Traveler. Azért akadnak azonnal ható dalok, mint a stoner himnusznak való Harder, Faster, Stoner, míg a címadó dal a kalandozósabb, pszichedelikusabb oldalukat mutatja.”

farrrkas:

„Nem csupán tovább viszik a legnagyobbak által játszott death metal hagyományokat, hanem újraértelmezve, felfrissítve, ötletekkel színültig megtöltve tálalják azt. Intelligens, brutális, zenei, fogós… az év egyik leginkább lúdbőrös élménye számomra.”

Pewoon:
 
„Eddigi munkásságuk is közel állt hozzám ez idén sem lett másképp. Számtalan jó album jelent meg idén de talán ez volt az az lemez ami mindennapos visszatérő vendégként tette szebbé napjaimat. Iszonyú jó riffek, emlékezetes dallamok. Csak remélni merem, hogy továbbra is megtartják lendületüket s ugyanilyen jó albumokkal rukkolnal elő majd a jövőben.”

Lambach:

„Benne van minden amit szeretek a keményzenében: ipari ízek, durva, de dúdolható riffek, és fülbemászó, azonnal működő dallamok. A szövegek sem okkultista sületlenségekről, vagy pallosos sárkányölésről, hanem valódi, és aktuális témákról, az ember gép viszonyáról, a transzhumanizmusról szólnak.”

Pistike66:

„Itt minden összejött, amit szeretek a black metál műfajában. Gonoszság, újszerűség, tömény mizantróp hangulat. Lenyűgöző és kész.”

Lew:

„Picit mindig nagyobb az öröm, ha egy magyar banda tesz le hibátlan lemezt az asztalra, főképp ha számomra addig ismeretlen zenekarról van szó. Idén magasan a Perihelion vitte el nálam ezt a díjat. Reméljük, hogy 2016-ban sokan felzárkóznak melléjük”

ZolixiusRex:

„A 8 és 1/2. albumnál kicsit szkeptikus voltam, hogy vajon Niklas Kvarforth bácsi túléli az alkotói válságot. Aztán az új album minden várakozásomat felülmúlta: Nincs üresjárat, nincs töltelék – néha már rövidnek is tűnik – s napról napra magával ragad a „végállomás”.”

emp:

„A Solaris képében nem csak egy meghökkentően világszínvonalú prog.-rock lemezt tett le az asztalra a hazai csapat, hanem a köztudottan rideg és szélsőségesen kemény ‘forgács pontozók körében is a 2015-ös év legmagasabb átlagát hozta össze a lemez a hangpróbán.”

 

andiprkl:

„Ha pontosítunk, akkor a második könnyebben emészthető Beauty szerzeményei jelentenek számomra a legtöbbet. Bármikor, mikor meghallgatom a dalokat, egy gyönyörű havas finn tájat látok magam előtt. Songs from the North II egy igazi téli album, és még ha nem is esik a hó, a dalok megfestik az igazi Winter Wonderland világot. 2015-ben ez az album adta számomra a legtöbbet.”

Nagaarum:

„Szélsőségesen letisztult lemez. Csak és kizárólag azt halljuk, amire a hangulat előállításához szükség van. A Valborg mindig is ebben volt a legerősebb. Szerettem volna még pár lemezt ajánlani, de azoknál mind volt negatívum. A Romantiknál egyszerűen nem találok.”