Kétségek közt elveszve
Elvesztem, önmagamban
És nem bírom el az életbölcsességeim
Elvesztem, elfogtak a kínzó emlékek
És égnek, mint a tűz
A víz sosem tud ekkora fájdalmat meggyógyítani
Nem hiszed el
Semmi sem igaz
Nem látod
Nem tudok érezni
Vigyél el
Temess el a homokba
Mert ezek után az évek után is még mindig ugyanaz vagyok
Egy szomorú, megkeseredett ember
Törd össze a reményeim, növeld a gyűlöletem
Nincs otthon számomra
Semmit nem kapok, semmit nem mondok
Hát mondd, hogy ez egy álom
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.