Ingyenes rendezvényt szervezett november utolsó péntekére a Grindesign név alatt alkotó tetováló és képzőművész Borbás Róbert. Az esemény oka az Incubus című, második könyvének megjelenése volt, amiben az elmúlt években készült grafikái kerültek kiadásra. Ennek keretében volt egy kiállítás a fotelbárban, illetve koncertek a nagyteremben.

Azt kell mondjam, hogy egyáltalán nem vagyok képben a Grindesign műveivel, habár régóta hallottam róla, így ez az esemény a kiállítással együtt bemutatta nekem is, hogy miket alkotott Róbert. Elég korán, este 6-kor volt a kiállítás kezdete, ahol a fotelbárban körben láthattuk a grafikákat kiállítva, amik között turnéplakátokat, sörös dobozt, gördeszkát is megcsodálhattunk, ezalatt pedig a grafikák animált verziói mentek a vetítővásznon, alatta pedig black és death metal, illetve dark ambient zenék szóltak.

Egész sokan voltunk ott a fotelbárban, ebből is látszott, hogy sokan érdeklődnek iránta. Majd fél 8-kor a megnyitó beszédet Róbert és Jason Köhnen tartották, ami során elmesélte Jason, hogy a közreműködésük egész messzire, több, mint 15 évre vezethető vissza, mert a Bong-Ra több lemezéhez is készített már neki borítót. Ezek a Bong-Ra kiadványok pedig a Monolith (2012), Tombs/Pallbearer (2013 – Igorrr közreműködésével) és a Wormskull projekthez, amiben Pándi Balázs is közreműködött.

A koncertek pedig 8-kor kezdődtek a hazai black és doom illetve elektronika keverékét játszó Boru-val. Lassan, sötéten induló koncert volt, ahol a frontember a színpad közepére tett állványon lévő szintetizátorát csavargatta, majd szépen lassan átfolyt az egész doom metálos ütemekbe és riffekbe, néhol blackes énekkel vegyítve azt. Annak ellenére, hogy nem kedvelem a blacket, szerintem egész jó produkció volt, az elektronikus betétek adtak neki kis ízt, hogy ne csak a metal reszelést és darálást halljunk.

Mivel az eredeti terv szerint következő banda, a Touch kénytelen volt lemondani koncertjét, így egyből az este sokak által legjobban volt produkciója, a brit Svalbard következett. Az együttes utolsó turnéját tartja (amit jövő tavasszal fejeznek be) és feloszlanak. Ezért különleges esemény volt ez, mert nálunk is utoljára játszottak. Zenéjükben a post-hardcore, post-metal, deathcore, shoegaze és a death metal keveredik néhol kis blackkel. A koncert fergeteges volt, nem unatkoztunk, hiszen egyenesen arcunkba tolták a zúzdát, amire a közönség hevesen bólogatott.

A színpad két szélén állva Serena Cherry énekesnő és gitáros illetve Liam Phelan énekes és ritmusgitáros hol felváltva, hol együtt üvöltötték, ordították a szövegeket, a színpad közepére pedig Matt Francis basszeros és mögötte Mark Lilley dobos foglaltak helyet. Serena néha elővette a tiszta hangját és úgy is énekelt illetve vokálozott is, továbbá két dal között megemlítette, hogy egy színpadon játszhatnak Bong-Ra-val, mert a dobosuk nagy fan. Tetszetős volt a zenéjükben, hogy elég sokszínű, nem csak egyszerű hc/metal dara. Sajnálatos, hogy feloszlanak, de legalább az esemény kapcsán meghallgattam a zenéjüket és elsőre megtetszett, így örültem neki, hogy nem hagytam ki.

Utánuk jött egy black metal banda, a német Der Weg einer Freiheit. A zenéjük a számomra elég sablonos, unalmas, elnyújtott volt. Két szám (20 perc) után haza kellett indulnom, így nem tudtam tovább maradni, ezért tovább nem is tudom kifejteni a koncertjüket. Sajnos ezzel az éjfélkor kezdődő Bong-Ra DJ setet, AND/OR és Man+Machine-t is kénytelen voltam kihagyni.

Összességében ez egy nagyon jó este volt, külön köszönet érte, hogy még ingyen láthattunk egy olyan bandát is, akik már a feloszlásuk felé vezető úton vannak. Illetve a kiállítás is érdekes volt, megint számomra érdekes dolgokat fedezhettem fel a megjelenített képekkel. Róbert kiállított nyomatai is bekerültek a Dürer Kert Jótékonysági poszter árverésére, ahol itt lehet majd licitálni: Facebook esemény.

Fotók és videók: saját (Lawrence Live Vids)