Pagan Megalith nihilizmus… Interjú a duóval

Így van, a Pagan Megalith 2004 végén jött létre, egy heves fellángolást követően, amit a Black Metal második hullámában történő elmélyedés okozott. A műfaj titokzatossága, evilágon kívülisége tűnt igazán vonzónak – a metálzenei jellemvonások csupán ezekkel együtt érkeztek.
Visszatekintve a kezdetekre, ez egy ösztönös lépés volt részünkről: a zenehallgatás nem volt elég, hamar megszólalt egy erős belső késztetés, hogy ezek a hangok saját kezekben is megszólaljanak. Az első kiadott demó, a 2006-os From Hell to the Highest Peaks még ennek az ösztönösségnek a jeleit viseli magán, igen egyszerű formákat használva.
A 2007-es évben megindult a koncertezés is, a formáció az Extreme Noise Fest honi undergound fesztiválon debütálhatott.

Ezt követően, 2008-ban megírásra került az első nagylemez, amely az Ólomharangok címet kapta. Itt a korábban használt angol nyelv helyett már magyarul íródtak a dalszövegek. Kikristályosodott a zenekar üzenete, amelyet velejéig átjár a léttel való szembenállás.
A zenekar a második album rögzítését 2010-re tervezte. A komponálást és próbákat követően, közvetlenül stúdióba lépés előtt azonban a feloszlás mellett döntöttünk. Olyan tényezők jelentek meg, amikkel a Pagan Megalith nem kívánta beszennyezni működését.
Majd 2016-ban újjáéledt a formáció, először annak apropóján, hogy ezt a félbehagyott, Viharjárás című lemezt rögzítse. A felvételek után ez digitális formátumban elérhetővé is vált, illetőleg az anyagot idén a hazai Neverheard Distro kiadó kazettán is közreadta. A megjelenés dátuma 2017. február utolsó napja volt.

Pontosan mi most a zenekar felállása, illetve a Viharjáráson ki milyen hangszert kezelt?

Nincsen jelentősége, hogy a Viharjárás lemezen ki min játszott. Nem azért hallhatóak hangszerek az anyagon, hogy azzal hangszeres játékunkra helyezzük a hangsúlyt. Mindez egy magasabb erőt szolgál, a Semmi erejét, mely általunk, a dalaink által árad.
Tényszerűen a Pagan Megalith-ot jelenleg ketten alkotjuk, Tuhlv és Ae, élőben Vick dobossal kiegészülve.

Ez a hozzáállás számomra nagyon szimpatikus. Gondolom elhatárolódtok a pózolástól.

Nézd, egyeseknek a hullafestésben megjelenő zenekar látványa önmagában megmosolyogtató. Mindig a hallgatóság saját meggyőződésen múlik, hogyan bírálja az előadókat. Ráadásul a Black Metal tradicionálisan bővelkedik a külső jegyekben, amilyen ruhában, kiegészítőkben megjelennek a zenészek. Bőven van ok a félreértelmezésre. A választóvonal valahol ott van, hogy ha mindezek önmagukért, a hiúság kielégítéséért, divatcikként vannak jelen, vagy egész más okból, mert valamilyen jelentésel bírnak, a zenéhez hasonlóan.
A hangszeremet, amit koncerten használok, embervér borítja. Tisztában vagyunk vele, hogy valakinek ez is póz.

Egy kicsit aprólékosabban szeretnék érdeklődni a felvétel körülményeiről. Hol zajlott, és ki csinálta a keverést?

A lemez kivitelezését elejétől végéig magunk végeztük. Stúdiózáshoz azokat a felszereléseket használtuk, amik éppen rendelkezésünkre álltak. Hiszünk abban, hogy minden ilyen tárgy csupán eszköz, nem cél. Erős víziókkal kezdtük a munkálatokat, a tapasztalatainkra hagyatkozva, így a folyamatban idegen jelenlétének nem volt helye.

Dani, rólad tudni lehet, hogy sok formációban is érdekelt vagy. Mi van most például a Karsttal?

A Pagan Megalith-ban a Tuhlv nevet viselem. Ezzel elhatárolódni vágyunk önmagunk élő, földi valójától, annak emberi nevétől is. Holt szellemeket testesítünk meg, amik aztán feladatuk bevégeztével újra a ködbe vésznek.
Épp is ezért ebben az interjúban nem akarnék részletesebben kitérni önmagamra. Kérdésedre válaszolva, a Karst jelenleg is aktív, mostanában felvételekkel foglalkozunk, idén több anyag is várható.

A kazettaborítón mégis megjelent a fényképed, fényképetek. Ennek mi az oka? A nemlét szemléltetése nem úgy lenne tökéletes, ha teljes lenne az arctalanság is?

Amit a fotókon látsz, nem a civil énünket hivatott megjeleníteni. Kihasználjuk a vizuális csatornák adta lehetőséget, hiszen ez egy másik kifejezési eszköz a szavakon, hangokon túl.
Érdekes a felvetésed, de az arctalanságban történő zenélés ugyanúgy egy félmegoldás, egy B-terv, mintha vállaljuk hozzá az arcunkat. Élőként mindez nem lehet több, mint a nemlét egyfajta modellezése… a Semmi képviselete úgy LESZ tökéletes, ha majd már végre elnémultunk.

A honlapotok szerint az újjáalakulás óta egy koncertetek volt. Tervezitek folytatni az élő szereplést?

A színpad egy nagyon fontos felülete az Életellenes Propagandának, amit képviselünk. Tehát igen, egyelőre vállalunk koncerteket, amennyiben a feltételek és körülmények megfelelőek számunkra. Nem lépünk színpadra „csakazértis”, így ha ez végül megtörténik, annak minden szempontból jelentőséget adunk.

Hogyan látjátok a hazai black metal és úgy általában az egész színtér helyzetét?

A zenekarunk és annak műfajának kapcsolata egy nehéz kérdés. Mostanra fel kellett ismernünk, hogy már a kezdetektől nem azért játsszuk ezt a zenét, hogy ezt a zenét játszhassuk, hanem mert ez egy magától értetődő kifejezési módnak tűnt annak mögöttes tartalmaihoz. Ebből fakadóan nem igazán foglalkoztat minket a színtér mindenkori helyzete.
A jelen nem nekünk szól, és mi sem szólunk senkinek. Vissza akarunk nyúlni majd egészen olyan időkig, mikor még nem létezett a Black Metal; hiszen amiből táplálkozik és amit számunkra hordoz, az ősibb és univerzálisabb, minthogy kizárólag a torzított gitárok közé legyen zárva.

Ez emkeztet kicsit a Karst hitvallására, talán annyi különbséggel, hogy ott a punkos elemek is előjönnek. Sok black metal szerző retteg a punk jelzőtől. Ti hogy vagytok ezzel?

Úgy általában, a korai Black Metal-ban jelen lévő egyszerű zenei formákról, „lázadó” jellegről valóban érződik, hogy valamiképp a punk-ból is eredhetnek. Miránk mint zenekarra azonban nem gyakorolt közvetlen nagy hatást ennek a műfajnak szellemisége. A Pagan Megalith nem az életből fakadó mocskosságot keresi, ellenkezőleg, a Tisztaságot.

<a href=”http://spiritside.bandcamp.com/album/viharj-r-s-stormburst”>Viharjárás / Stormburst by Pagan Megalith</a>