Onslaught – interjú

Jester

2007. augusztus 21.

0

Először is üdv nektek innen Magyarországról, és fogadjátok a gratulációmat a Live Polish Assault koncert dvd-ért, mert kiválóan sikerült. Ti elégedettek vagytok a végeredménnyel? Hogy fogadta a szakma, és természetesen a rajongók véleményére is kíváncsi vagyok.

Nagyon köszönjük… igen, királyul alakult minden, a Metalmindos srácok remek munkát végeztek mindenben. Külsőre is gyönyörű, akárcsak a Varsóban rögzített fellépés… boldogok vagyunk… az eddigi reakciók nagyon jók, nagyon pozitív mind a rajongók, mind a sajtó részéről.. különösen a rajongók részéről… nagyon régóta vártak már egy jó minőségű Onslaught DVD kiadványra…

Terveztek valami hasonlót a közeljövőben? Hiszen a banda jövőre lesz 25 éves! Gondolom illő módon megünneplitek a jeles alkalmat. Az első demóitok még 1983-ban készültek, gondoltátok akkor, hogy megéritek a 25 éves jubileumot? Milyen indíttatásból kezdtetek el zenélni, mi volt az elképzelés, a fő irányvonal?

Ki tudja, szenzációs meglepetések vesznek körül mostanában folyamatosan bennünket, egyszerűen úgy fogjuk élvezni a következő évet, ahogy jön… soha nem gondoltuk volna, hogy még 2008-ban is játszani fogunk és sikeresek leszünk, ez hihetetlen… sosem voltunk nagy célokat kitűző zenekar, mert a célok sokszor kiábrándulást okoznak, ha nem sikerül elérni őket, úgyhogy mi csak lépésről lépésre haladunk és élvezzük mindegyik lépést… Mindig is úgy láttuk, hogy ez az egész szóljon arról, hogy jól érezzük magunkat és a rajongók is megkapják azt, amire vágynak…

Az 1983-as demókat követően egészen az 1989-es In Search of Sanity albumotokig folyamatosan működtetek. Addig megjelent még két teljes album, a Power from Hell 1985-ben, és a The Force 1986-ban, ill. jó pár single anyag. Aztán egészen 2006-ig kellett várni, mikor is két single-el is jelentkeztetek (Shadow, és a Power From Hell / Angels of Death). 2007-ben a világra szabadítottátok a Killing Peace albumot, majd ezt követően a Live Polish Assault koncert dvd-t. Az érdekelne, hogy mi történt az 1989-től 2006-ig eltelt időben?

Alapvetőleg semmi… egyszerűen mindannyiunk nagyon kiábrándultan és dühösen otthagyta a zeneipart… nem akartunk részesei lenni azokban az években… a metál színtér mostanában megint nagyon király és minden kezd teljes kört alkotni és részesei akarunk lenni a metál 2008-as új hajnalának…

Mi volt az oka a szünetnek? Ki mivel töltötte az idejét? Foglalkoztatok e egyáltalán a zenével, zenéléssel a hosszú pihenő alatt? És mikor döntöttetek úgy, hogy újra hangszert ragadtok, és olyan gyilkos albumokat szabadítotok a világra, mint a Killing Peace? Mi volt az elképzelés az új anyaggal kapcsolatban? Mi motivált titeket, mikor az új dalokat írtátok?

Az Onslaught egy kiadó és management által irányított üzleti gépezet részéve vált, és ez nagyon távol áll attól, amit mi akartunk, ezért ezt be kellett szüntetnünk 1990-ben a saját döntésünkből… Steve-ben merült fel a visszatérés ötlete 2005-ben, az első két albumunkat újra kiadták és nagyon jól fogy, és az Interneten is csomó helyen beszéltek az Onslaughtról, szóval ha már így alakult, akkor most jött el az ideje ennek… Az új album koncepciója a düh és a gyűlölet, amiből nagyon gyülemlett fel bennem… a motiváció egyszerű volt, egyszerűen csak ki akartunk adni minden rosszat magunkból, amivel szembenéztünk és ami miatt a zenekar kénytelen volt feloszolni… emiatt még azóta is kurvára idegesek vagyunk.

Elmondanátok, hogy milyen érzés, hogy mint élő legendákra tekintenek rátok? És hogy ez mennyire foglalkoztat titeket?

Héé, azt nem tagadhatom, hogy királyul esik ilyen szavakat hallani az Onslaughtról, nagyon jó érzés, hogy így tisztelnek bennünket, de a jó szavakon túl mi még mindig ugyanazok a földön járó srácok vagyunk, mint akik kezdték a zenekart… Ugyanúgy megtalálsz bennünket minden egyes fellépés után a kocsmában, miközben a rajongókkal iszunk…

Mennyire volt nehéz összehozni az új lemezszerződést? Egyszerűen bejelentkeztetek, hogy mi vagyunk az Onslaught, és már írták is a szerződést, vagy ugyanúgy végig kellett járni a köröket, mire tető alá hoztátok a dolgot?

Haha, nem igazán… Mikor a Candlelight meghallotta, hogy vissza akarunk térni, rögtön ráizgultak a telefonra, hogy beszélhessenek velünk… közben már két másik kiadóval tárgyaltunk, de a Candlelight-nak volt néhány ütős kártyája, szóval úgy döntöttünk, ők azok akiknél a Killing Peace-t ki kell hoznunk…

A banda előélete, munkássága mennyire könnyítette/nehezítette meg a kiadókeresést? Mi volt inkább a jellemző, örültek a visszatéréseteknek, vagy inkább úgy voltak vele, hogy az amúgy is telített piacra akar visszatérni egy olyan zenekar, akik 1989-óta nem hallattak magukról?

Nagyságrendileg megkönnyítette a kiadó találást, nagy érdeklődést kaptunk, amikor bejelentettük, hogy visszatérünk. Néhány új dalt eltoltunk élőben még azelőtt, hogy beszéltünk volna bármelyik kiadóval az újjáalakulásról vagy demót vettünk volna fel… szóval elindult a szóbeszéd és ez nagyban a segítségünkre volt, az emberek tudták, hogy halálosan komolyan gondoljuk és nem csak azért jövünk vissza, hogy a múltbéli sikereinken csámcsogjunk, hisz’ annyi befejezetlen ügyünk van még…

Szerintem teljesen egyértelmű a kérdés, hogy hogyan tovább? Mikor jön ki az új lemez? Terveztek e nagyobb turnét Európában, vagy bárhol máshol a világban?

Már írjuk az új dalokat a Killing Peace utódjára, késő 2008-ra saccoljuk a megjelenést…
Már két turnénk van leszervezve idén késő őszre, az egyik a Destructionnel az X-Mass fesztivál részeként na meg csomó más helyen is szerte Európában…
Jövő évre egy teljes európa-turnét tervezünk március/április környékére, 4 nagyon állat bandával. Ez a turné érinteni fogja Magyarországot és a többi balkáni államot is (kösz a szerk – eheh) csakúgy mint Kelet-Európát, már nagyon várjuk tutira gyilkos lesz!

Kik azok a zenekarok, akikkel szívesen együtt turnéznátok, ill. a lassan 25 éves fennállásotok alatt mely zenekarokkal alakítottatok ki baráti viszonyt? És megemlíthetitek azokat, akiket utáltok. 🙂

Nagyon állat lenne, ha még egyszer turnézhatnánk a Motörhead-del, az volt az egyik kedvenc turnénk, remek zenekar és személyzet… ezen kívül nem nagyon érdekel kivel turnézunk, amíg nem egoistákkal vagyunk körülvéve…
Van 1-2 zenekar, akik b*sztattak minket korábban, de túl úriemberek vagyunk, ahhoz hogy megnevezzük őket… ők tudják, hogy róluk beszélünk és tudják mit tettek… és meglesz érte a fizetségük 🙂

Ti, akik a részei vagytok a metál világának, hogyan ítélitek meg a helyzetét a világban? Nektek van viszonyítási alapotok, mikor kapott nagyobb teret és elismerést, régen vagy most?

A metál 2007-ben ismét kiemelkedővé vált, 1987-ben pedig abszolút ő volt a szörnyeteg, hogy milyen státuszt ér el most, azt nem tudom, de nagy hasonlóságot látunk a két erában, a thrash metál tör fel mint a talajvíz és nagy lépésekkel igyekszik mind Európát és Amerikát is újra meghódítani… Minden esély megvan tehát egy király 2008-as évre a metál szempontjából.

Figyelemmel követitek a pályatársak munkásságát? Milyen zenéket hallgattok mostanság? Az új zenekarok közül vannak olyanok, akiket kedveltek?

Nyílvánvalóan figyelemmel kísérjük a színteret, mivelhát újra a szerves részei vagyunk…
Én még mindig a régi szarokat hallgatom, mert még mindig az a legjobb, semmi sem érhet a közelébe, az újabb bandák közül talán csak a Lamb of God és a Chimaira érdekel…

Mesélnétek valami jó kis sztorit ami a próbateremben/stúdióban/turnén történt veletek? Valami vicceset, vagy nem hétköznapit? Ki volt a legőrültebb rajongó akivel találkoztatok, és mit tett? 🙂

Nagyon-nagyon sok Onslaught sztori van és a legtöbbjük nem való a publikum elé… haha. Rendszeresek a balesetek döglött haldarabokkal és a 666 is kihagyás nélkül minden héten konfrontál bennünket, ez már 86-ban kezdődött, amikor felvettük a The Force-ot és ismét elkezdődött, amióta újjáalakultunk. Túl sok a véletlen és egyértelmű, hogy valami van a háttérben, nem parázunk persze, de azért furcsa…
Hmmm, nem igazán tudok őrült rajongókat kiemelni, mert mi magunk is őrültek vagyunk egy kicsit, de volt egy kis gikszer egy jófej japán sráccal, akinek a kedvenc dala a Lightning War és el akarta nekünk énekelni és videóra vettük és ez volt a legjobb dolog, amit valaha láttam, órákon keresztül sírtunk… (?!)

Köszönöm az interjút, és végül mit üzentek a Magyar headbanger-eknek?

Igen, az Onslaught kibaszottul visszatért! Jövőre találkozunk Magyarországon és köszönjük a támogatást… thrash mindhalálig…!!!