Beszélgetés Sápi Miklóssal zenéről, fanzine-ekről, undergroundról…

Nagaarum

2015. február 22.

0

Minek tartod magad elsősorban? Firkásznak, disztrósnak vagy zenésznek?

Valamiféle hibridnek mondanám magam, mert ezek közül nem tudok kiemelni egy területet sem. És igazán egyiknek sem tartom magam teljesen. Disztrózok ugyan, de annyira minimális a forgalmam és annyira kevés időm van rá mostanában, hogy ezt már inkább kényszeres gyűjtögetésnek lehetne nevezni. Firkásznak sem nevezném magam, ahhoz túl amatőr vagyok. Ugyanakkor mégis, elvégre szerkesztek egy fanzine-t. Zenésznek végképp nem tartom magam. Én csak szeretek „zenélni”, vagy inkább azt mondom, hogy zajongani, amit rögzítek is. Ha ezt rajtam kívül meghallgatja valaki más is, annak csak örülni tudok. Néhány felvételem megtalálható a világhálón, de igazából nem terjesztem ezeket a kiadványokat. Szóval egyik sem vagyok, de mégis mindegyik egy kicsit.

Pontosan hol lehet meghallgatni a dalokat?

YouTube-ra feltöltöttem több projektemtől is néhány szerzeményt. A Crowz, Rheumy Pussycat, Geestenwereld és Sachs Patera található meg itt. A Sachs Patera és a Rheumy Pussycat pedig Bandcamp oldallal is rendelkezik. Utóbbi kettő Facebookon is elérhető egyébként. A többi zenei megmozdulásom egyenlőre nem került nagy nyilvánosság elé.

<a href=”http://sachspateraambient.bandcamp.com/album/vesta-2014-april”>Vesta (2014 April) by Sachs Patera</a>

Ez összesen öt project… Hány zenekarod volt eddig, és ezek hogy épültek fel?

Ez az öt csupán annyiban emelkedik ki a többi közül, hogy felkerültek valamilyen formában az internetre. Ezeken kívül még ezeket a zene elleni terrorcselekményeket hajtottam végre: Gardenoyz, Kömény, Drozophila Melanogaster, Seggszarfos, Szartotony. Azt hiszem ennyi volt. Többnyire mind a Noise, Ambient, Drone stílusokat képviselik. A Seggszarfos és a Szartorony voltak teljes „zenekarok”, egy-egy demót éltek meg, stílusukat tekintve KonyhaGrind-nak nevezném őket. A Seggszarfos fő témái a nevében olvashatóak, a Szartoronnyal pedig egy Őrtorony ingyenes fanzine előtt tisztelegtünk. A demók felvételeit követően azonnal feloszlattuk magunkat mindkét esetben. Megemlíteném még a Köményt, ami egy három tagú banda, a stílus pedig Psychedelic Acoustic Kitchen Noise. A többi formációban egyedüli tag vagyok.

Igen, ezek közül párat elküldtél nekem is. Koncertet adtatok valaha? Vagy ezt megúszta a világ? 

Még nem, de nincs kizárva, szóval jobb, ha be van fosva mindenki, haha. Nem, nem kell megijedni, az elvetemültebb formációk fellépése kivitelezhetetlen. Egyedül a Sachs Patera-t tudnám elképzelni élőben, mivel az teljesen elektronikus zene, de ehhez jelenleg nincs felszerelésem, és igazából sosem terveztem élő fellépést. Ez persze még változhat valamikor a jövőben. A többi projektemben pedig fellelhetőek olyan tárgyak, állatok, gépek, stb. hangszerként, amiket nem egyszerű mozgatni, vagy az állatok esetében a megfelelő hang kiadására bírni. Így jelen állás szerint mindent megtartok „stúdióprojektnek”.

A Rotten Crowz raktárban most hány kiadványt lehet beszerezni? Ahogy figyelem, elég régen frissült az oldalad.

Bizony, nem ártana frissítenem az oldalt. A kiadványaim közül minden elérhető, ami a disztó listámon szerepel. A nem saját kiadványaimban van egy kis eltérés a lista és a valóság között, ami korrekcióra szorul. Tervezek egy ideje új kiadványt, akkor legalább frissíteném a teljes oldalt is. Csak erre időm se nagyon van, és anyagilag sem állok úgy, hogy bevállaljak egy kiadványt. Nem zárom be a boltot, de jelenleg kénytelen vagyok jegelni.
A teljes listámon egyébként nagyjából száz tétel található, szóval van miből válogatni. Ezek főként Depressive Black és Dark Ambient cuccok.

<a href=”http://sachspateraambient.bandcamp.com/album/sedna-ep-2014-july”>Sedna (EP 2014 July) by Sachs Patera</a>

Ezek közül mennyi a saját zenéd? 

Csupán két Geestenwereld demó szerepel a listán. Nem is értem miért nem csapom hozzá a többit. Akkor talán a nulla helyett lenne valami minimális érdeklődés a sajátjaim iránt is. Nem mintha szempont lenne nálam, hogy fogyjanak a CD-im, mert az érdekel legkevésbé. De lehet, hogy a kézzel fogható formátumok szerelmesei közül rárabolnának páran. Ezzel sikerült felhívnod a figyelmem még egy okra, hogy megsürgessem az oldal frissítését.

Otthon ülős zenehallgató vagy vagy inkább koncertre járó típus?

Is-is. Nálam mindig szól valami. Nem is telik el nap, hogy ne hallgassak zenét. Csendben üljek itthon? Az milyen már… Koncertek terén az underground bulikat, a klubkoncerteket részesítem előnyben. Ha van valami megmozdulás a környéken, és az időm is engedi, akkor ott a helyem. A távolabbi bulikra (gondolok itt a Budapesten és környékén, vagy Dunántúlon megrendezett koncertekre) sajnos nem sűrűn jutok el.

Rövid idő alatt nagy ismertségi szintet értél el a hazai undergroundban. Értem ez alatt azt, hogy a neved említésére sokan bólogatnak a webzinek készítői vagy disztrók üzemeltetői közül. Mik a módszereid?

Igazán örülök neki, hogy sokaknak ismerős a nevem. Nem számítottam túl nagy ismeretségre, amikor belekezdtem ebbe az egészbe. A híresztelés terén nagyon sokat köszönhetek a Neverheard Distro-nak is, régebben Balázs a NHD honlapján párszor reklámozta a kiadványaimat az Underground Hírek menüpont alatt. Emellett persze más hazai kiadók / fanzinek is sokat segítettek, csak hogy néhányat megemlítsek: Posthuman, Fekete Terror zine, Tales Of The Morbid Butchers zine. Ők vagy írtak a kiadványaimról, vagy egy szórólapot bezsúfoltak a fanzinekbe, ami nagyon sokat segített abban, hogy forogjon a nevem. Ezúton is köszönöm nekik és mindenki másnak is, aki segített! Ezenfelül rengeteg szórólapot és matricát is küldtem/küldök postán csomagban, ha cserélek valakivel. Hihetetlen, hogy még manapság is mennyit számít egy szórólap. Például egyszer kaptam egy e-mailt Malajziából egy tagtól, aki egy szórólapon találkozott a kiadóm nevével, amit Svédországból kapott. Vigyorogtam, mint paraszt picsa az új lavórban, hehe. Nagyon örültem magamnak, hogy az a fecni amit én lefénymásoltam, ilyen messzire eljutott. A közösségi oldalaknak is fontos szerepe van a hírek terjedésében, ezt nem kell bemutatni senkinek. Én is élek például a Facebook nyújtotta lehetőségekkel és igyekszem minél több zenei csoportban, vagy az ismerőseim segítségével terjeszteni a híreket. Bár ezt az utóbbi időben igen keveset gyakoroltam a disztrót/kiadót érintő dolgokban, mostanában leginkább a saját projektek reklámozását helyeztem előtérbe.

Szóval nem ítéled el a 21-ik század adta lehetőségeket? Ezt arra értem, hogy sokan nem tartják trúnak a facebookos bandcampos és ehhez hasonló promózást.

Nem ítélem el a reklámozást és a hirdetést. Legyen ez egy kiadó honlapja, egy új kiadványt bemutató szórólap, stb. De a digitális kiadványokat és promókat nem tudom értékelni. Ebben az ügyben teljesen a fizikai formátumok mellett állok. Igaz, nekem is fent vannak anyagaim Bandcampon, de azokból mindből készült CD, vagy kazetta kiadás is. Ha meg lehet hallgatni valamit neten, azt jónak tartom, mert így ugye több helyre eljutnak a zenék, és én is több mindenhez hozzájutok. De ha azt látom hogy egy fiatal banda kiad egy demót vagy nagylemezt, és az Bandcampen lett „kiadva” digitálisan, attól a falra tudok mászni.

<a href=”http://sachspateraambient.bandcamp.com/album/ixion-2014-july”>Ixion (2014 July) by Sachs Patera</a>

Mit tartasz undergroundnak? Szerinted mi az, ami jellemzi ezt Magyarországon?

Számomra ezt jelenti az underground: postán küldözgetni egymásnak a CD-ket, kazettákat, fanzineket, ezek mellé elfér egy flyer hátuljára írott rövid üzenet, meg egy kiló egyéb szórólap is. Eljárni klubkoncertekre, vagy megnézni egy olyan elvetemült bandát, akik öt ember előtt játszanak egy kocsmában, mert a kutya nem kíváncsi rájuk (na, nem azért mert szarok, hanem mert senki sem ismeri őket). Ezektől a bandáktól a tett helyszínén megvásárolni minden kézzel foghatót (póló, CD). Ezeken a rendezvényeken cserélgetni, beszélgetni és piálni a régi ismerősökkel, új embereket megismerni, a buli végére kissé szétcsúszni (nem kötelező, de többnyire sikerül). Ha úgy adódik, hajnalban a fáradtságtól remegve várni az első vonatot/buszt. Otthon pihenés helyett az újonnan szerzett kincseket vizsgálgatni. Továbbá, folyton új bandák után kutatni, új terjesztőkkel felvenni a kapcsolatot, cserélni velük. Nem utolsó sorban alkotni valami maradandót, vagy kevésbé maradandót… lényeg, hogy valami kézzel foghatót letenni az asztalra. Legyen ez egy fanzine, vagy egy demó, amit egy hozzám hasonló gondolkodású elvetemült fanatikus a kezébe vehet miután habzó szájjal tépte szét a borítékot, amit alig várt, hogy végre meghozzon a postás.
(Mondjuk nem teljesen ez volt a kérdés, de én ezt tartom undergroundnak. Nekem ezt jelenti.)

Vagyis ismeretlennek kell lenni az underground bandáknak? Mi fér még ebbe bele? Kiadó? Menedzsment lehet egy ilyen csapat mögött? Húzol éles határt?

Egy underground bandának nem feltétlenül kell ismeretlennek lennie. Arra akartam célozni, hogy rengeteg olyan zenekart nézek meg, akik még annyira újak, hogy nem ismerik őket és emiatt kevesen látogatják a fellépéseiket. Egy kiadó persze simán állhat egy előadó mögött. Nem is mindegy, hogy milyen. Mondjuk egy olyan, aki igény szerint képes bevállalni akár egy ezer példányszámos kiadást (vagy többet is), és emellé megfelelő promóciót tud biztosítani. Természetesen egy 20-30 limites kiadványokkal előálló kiadó is lehet ugyanúgy profi ebben. Csupán a kapacitás és a módszerek eltérőek, a cél ugyan az. Menedzsment? Annak már nagyon pénz szaga van. És a pénzszagot követve az underground határát mindenképp a szellemiségben kell keresnünk. Addig, amíg egy bandát a zene szeretete vezényel, vagy csak szimplán az, hogy jól érezzék magukat és másokat szórakoztassanak, addig az underground színtér részei. Amikor egy zenekarnál ezt a felfogást felváltja a minél több pénz iránti vágy, hogy egyre nagyobbat szakítsanak a zenéjükkel, miközben ugyan azt az unalmas szart csinálják albumról albumra, kihal belőlük az igény arra, hogy újítsanak, megfeleljenek a rajongóiknak, mert azt látják, hogy bármit csinálnak, a nevük eladja a CD-iket, az már távol áll az undergroundtól.

<a href=”http://sachspateraambient.bandcamp.com/album/the-dark-journey-part-1-dark-planet-2014-october”>The Dark Journey – Part 1: Dark Planet (2014 October) by Sachs Patera</a>

Ezek szerint az ösztönösséget tartod fontosnak? Szerinted a pénz és az ösztönösség összeegyeztethető? Mármint lehet úgy felszabadultan alkotni, hogy a pénz az alkotásodból jön? Kérdezzek még baromságokat?

Az alkotáshoz elengedhetetlen az ösztönösség, csak ez a legtöbb esetben nem jár együtt a pénzzel. Nem egyszerűbb meglovagolni egy divathullámot, haladva egy előre kitaposott ösvényen és nagyot kaszálni? Dehogynem. Csak ebben semmi ösztönösség nincs. Viszont annál több pénz. Számomra ez mélységesen megvetendő hozzáállás. Biztos lehet felszabadultam alkotni úgy is, hogy abból megéljen az ember, de ezt az én alkotásaimmal szinte teljesen kizártnak tartom. Még fantáziálni sem vagyok képes arról, hogy én ebből meg tudnék élni, szóval ehhez nem igazán tudok többet hozzáfűzni. Nagyon jók a kérdések, kérdezhetsz továbbra is ilyen okosságokat. A tűrőképességem határát még nem értük el, haha.

Ó, ezt örömmel hallom, akkor össze kell szedjem magam, hogy kiakasszalak?
A szakmád miatt a hétköznapjaid során a vidék, az állatok és a természet közel áll hozzád. Létezik egy projected is, ami erre reflektál.
Fontosnak tartod, hogy a természet megjelenjen a műveidben?

Miattam igazán nem kell fáradnod, valahogy csak megleszek stressz nélkül is, haha. Egészen pontosan a Gardenoyz ez a projektem, ahol úgymond a természet áll a középpontban. Teljes egészében a munka közben rögzített hangokra épül. A rotációs kapától a kakaskukorékoláson át a tehénbőgésig minden van benne. Ja, és ki ne hagyjam a vidéki élet elengedhetetlen kellékét, a flexet. Az igazat megvallva, ezt nem is nevezném természetközpontúnak, hanem inkább a tanyaközpontú jelzővel illetném. Nem igazán fontos, hogy összességében véve jelen legyen a zenémben a természet, mert arra itt van ez a külön formáció, de tervben van egy valódi természetközpontú Ambient projekt is, de ez még a jövő. Egyébként máshol is felbukkan a természet a szerzeményeimben, de csak alapanyagként. A Geestenwereld nevű torzszüleményemben nagyrészt szintén állathangok és egyéb szabadban készített felvételek hallhatók, csak éppen a felismerhetetlenségig átformálva. Még talán a Rheumy Pussycat is ebbe a kategóriába sorolható, mivel ott a macskák helyezkednek el a középpontban, mint fő téma. Na jó, a Sachs Patera is ide tartozik, ha úgy nézzük, mert a világűrre összpontosít. Bár, nem tudom, hogy azt lehet e klasszikus értelemben természetnek nevezni. A természet szó hallatán fák, virágok, állatok meg madárcsicsergés jut eszembe, nem pedig csillagok és bolygók. Te mit gondolsz erről? Már ha egy rövid kérdésre szerepet cserélhetünk, haha.

Én a Világűrt is a természet tárgykörében tartom számon…
A RottenCrowz fanzine-re elég sokat kellett várni, mi a helyzet a folytatással?

Az első szám valóban nehéz szülés volt. A folytatás munkálatai jelenleg is zajlanak, épp az imént érkeztek be a válaszok az olasz Ilienses Tree-től. Ezzel eddig hét interjú van készen, és még minimum ennyit tervezek. Most egy rövidebb terjedelmű lapot fogok szerkeszteni, ami annyit tesz, hogy az interjúk mellett csupán a hozzájuk kapcsolódó lemezismertetők fognak szerepelni. A fő irány továbbra is a Doom Metal, de most nagyobb lesz a hangsúly a Sludge és Stoner vonalon is. A megjelenés időpontja még bizonytalan, de semmiképp sem szeretném annyira elhúzni, mint az elsőt. Ha minden jól megy, talán nyár elejére megjelenhet, de még semmi sem biztos, csak az, hogy lesz folytatás.

Ahogy láttam, jó fanzine-es szokásokhoz híven te sem hagytad ki a végéről a katalógust. A mainstreamben bevált szokás az elérhetőségeket elrejteni, a kapukat zárva tartani, az undergroundban viszont kötelező egymás támogatása, az érdemes csapatok segítése. Gondolom, téged is ez vezérelt.

Először az interjúk és a lemezismertetők végén akartam feltüntetni az elérhetőségeket, de végül úgy döntöttem, hogy jobb lesz, ha egy külön listát készítek az utolsó oldalakra. Mindkét megoldással találkoztam még más fanzinekben, és nekem ez tetszett jobban. Nem lett volna kötelező megírnom ezt a listát, tróger módon ki is hagyhattam volna, de ahogy te is írtad, a támogatás miatt fontosnak éreztem és tudom, hogy mások is hasonlóképp járnak el velem szemben. Meg így rendezettebb lett az egész. Mindent megtalálható egy helyen, könnyebb, kényelmesebb megkeresni, amire kíváncsi vagy.