Interjú a ‘Wacken Metal Battle Hungary 2022’ nyertes Red Swamp csapatával!
Egy magyar underground rock/metal csapat számára újra valóra vált egy álom 2022. június 12-én vasárnap. A délután közepén elővették, ami a tarsolyukban volt, élvezték az előadást (ez látszott) és a közönség visszajelzését, végig izgulták szakmai zsűri visszajelzéseit, majd a rákövetkező műsor közel felét. Fényképezkedtek a maguk, a rajongók-érdeklődők körében és a valóban baráti hangulatú rendezvényen fellépő többi csapat tagjaival… majd végre, az eredményhirdetés során kiderült, hogy a tavalyi egyik előadásuk nyomán elnyert gyorsítópályás nyertesként, a Barba Negra sátorszínpadán résztvevőként győztessé váltak az idei, 2022-es Wacken Metal Battle Hungary 2022 tehetségkutatóján.
A stoner/sludge (egymás közt csak szmóker metalnak aposztrofált) stílusban utazó Red Swamp 2015. februárjában alakult, abból az eredeti felállásból mára Kovács Gergely énekes, Bereczki Zoltán gitáros és Szabó Sándor basszusgitáros viszik tovább a lángot, hozzájuk csatlakozott Farkas Zsombor a dobok mögött.
2016-os Tiszassippi című első lemezüket az ismert göteborgi metal-mester, Jens Bogren masterelte. Az album 10 dala súlyos-bólogatós riffekkel/groove-okkal teli világba vezet. Számos hazai és ausztriai koncert után Desertdrive c. második lemezük 2018-ban jelent meg. 2022-es harmadik lemez, a 7+1 dalos Time to Die lett az eddigi legkísérletezőbb Red Swamp-anyag.
A verseny győzteseként: képviselik a hazai feltörekvő rock/metal zenekarokat a rock & metal világ Mekkájában, vagy Jeruzsálemében, vagy a Legnagyobb Buddhaszobránál, vagy sintoista látogató-, ill. zarándokhelyén, ezoterikusoknak a Metal Világ Köldökén, ateista és materialista metalheadeknek a józan ész szerint a legindokoltabb metal fesztivál-közönségben (néhány kiváló hazai tematikus fesztivál mellett 🙂 ), pogány metal rajongóknak pedig Ott-Ahol-Lenniük-Kell az év ezen szakaszában holdtöltekor, vagy újholdkor (ez mindegy, csak legyen ürügy, az okhoz). Nem hagytam ki senkit… Összefoglalva: a tehetségkutató nyomán azon a színtéren jelennek meg, amit a zene és a hozzá tartozó szubkultúra terén undegroundnak hívunk, miközben százezrek vesznek részt a rendezvényen pandémiamentes években, hogy egy közösségben ünnepeljék a rock és metal zenét.
Vélhetően sikerült megvilágítanom, hogy mire készült a budapesti smoker metal csapat a maga eszközeivel vasárnap délután, a fellépési időbeosztás sorsolása után. Lássuk hát az ide vezető utat és azt, mit lát a csapat a szélesre tárt ajtón át. A Fémforgács kérdéseire Red Swamp kötelékéből Greg válaszolt.
Emlékeztek arra, amikor megtudtátok, hogy résztvevők lesztek a soron következő (akkor már sejteni lehetett, hogy 2022-es) Wacken Metal Battle tehetségkutatón? Hogyan történt?
A 2020-ban rendezett Online Wacken Metal Battle-t megnyertük (és vele együtt egy évre elég sört – köszi Pécsi Sör!), amiben az egyik főnyeremény az volt, hogy a legközelebbi Wacken Metal Battle-ben automatikusan ott leszünk a Top 10-ben, úgyhogy nem volt hatalmas meglepetés, de nagyon örültünk, hogy idén sikerült megrendezni a versenyt, hiszen már vártuk, hogy újra legyen alkalmunk bizonyítani.
Armand kollégánk rendületlenül teszi közzé az híreket rólatok a Fémforgács felületén. Mintha éppen a covid-lezárások alatt felgyorsultatok volna. Jól látom?
….és nagyon köszönjük Neki ezúttal is! [mosoly] Jó ezt hallani, talán arról van szó, hogy eleve egy picit tudatosabban tervezzük a megjelenéseinket és a jelenlétünket. Most végre lehet újra koncertezni, de amíg problémás volt, addig sokat voltunk együtt: gyakoroltunk, próbáltunk, klipeken, dizájnokon, stratégián ötleteltünk. Illetve, az utóbbi időben kicsit gyorsabban dőlnek el dolgok: már nem gondolunk túl minden egyes döntést, jobban bízunk egymásban, mint valaha, így sokkal könnyebb haladni.
Milyen motivációt adott a szerepléshez a tét, maga?
A legnagyobb motivációt adta: amióta kiderült, hogy idén lesz a verseny, eleve úgy álltunk neki, hogy nyernünk kell. Harmadjára indultunk a tehetségkutatón, úgy voltunk vele, hogy ha nem egyértelműen a győzelemre törekedünk, akkor nincs értelme indulnunk sem.
Mióta készültetek arra, hogy kijussatok a Wacken-re?
Most dobta fel a facebook, hogy 2017-ben vettünk részt először a versenyen, ez azt hiszem magáért beszél. Másodjára pár ponttal csúsztunk le az első helyről, úgyhogy azóta csak folyamatosan nőtt bennünk a bizonyítási vágy. Büszke vagyok a csapatra nagyon! Próbáltunk, mint az állatok, tudatosan készültünk, mind a dalok, mind a színpadkép és egyebek tekintetében.
Amikor azon a bizonyos fesztiválon bejutottatok a fináléba, már tudtátok, hogy mennyi csapat között kell versenyeztnetek?
Mindig 10 csapat indult a versenyen, ha jól emlékszem, úgyhogy igen.
Mennyire ismertétek a másik kilenc fellépőt, tehetségét, meggyőző erejét, közönségre való hatását?
Van, akit jobban, van, akiket kevésbé. De azok alapján, akiket ismertünk elég egyértelmű volt, hogy ez lesz az eddigi legszorosabb mezőny.
Válogatott dalokkal készültetek a tehetségkutatóra?
Igen, sokat gondolkodtunk azon, hogy hogyan építsük fel a szettet, végülis 4 dalt (Stoned, Goddamn, Push, Quarantine) hoztunk az új lemezről és kiegészítettük egy korábbival, a közönségkedvenc Crossed-dal. Fontos volt, hogy lendületes programmal érkezzünk, de legyen lehetőség megmutatni a zenekar minden oldalát. Így a dallamosabb új nótánkar, a Push-t nem hagyhattuk ki.
Ugyanezeket a nótákat tervezitek eljátszani a kinti fellépésen is?
Meglátjuk, még gondolkodunk rajta, simán lehet, hogy kivisszük a Tiszassippi-t is [nevetés]!
Oké, hogy ez a zene (is) spontán, sőt, rendben, hogy a metal core-os, nu-metal-ágyrugósan lehangolt gitárokkal kongatva-pengetve, őszinte önmagadat-add-típusúak, a műsort azonban célszerűn ki kell dolgozni. Pláne, ha viharfelhők ott gyűlnek a fejetek fölé, mint annak idején az Archaic esetében. Arra gondolok hát, hogy dolgoztok-e rövid programon, B-terven, és az A-terv álmodból-is-felriasztva-tudott változatán, közönségénekeltetéssel, kommunikációval „allűrökkel” együtt?
Próbálunk minden eshetőségre felkészülni, de az úgyis lehetetlen, úgyhogy inkább arra törekszünk, hogy sose essünk kétségbe. Mindenesetre van több irány is, ahonnan nekimehetünk a dolognak, majd meglátjuk melyiket érezzük a leghitelesebbnek. A színpadi kommunikáció részemről elég természetesen történik és mindig alkalmazkodom a közönséghez. Ha úgy látom, hogy vevők lehetnek egy wall of death-re, akkor az lesz, ha netán passzívak, akkor általában leugrok feltüzelni őket egy kicsit, nincs előre megírt forgatókönyv, esete válogatja.
Szerintem én már látok is némi tudatosságot az előadásban. Legalábbis, ami az utóbbi, a tényleg jó helyszínen, a fehérvári Nyolcas Műhelyben forgatott koncert-klipen mutattatok, javarészt megjelent most is a színpadon.
Köszönjük, örülök, hogy ha sikerül a klipjeinkben is átadni valamit a színpadi energiákból. A Red Swamp mindig azt vallotta, hogy színpadon él igazán és ennek a közönséggel való kapcsolatunk az alapja. Szeretem, ha van kihívás, ha úgy látom, hogy valaki vonakodó, akkor azon a koncerten személyes misszióm, hogy minél előbb lássam, hogy bólogat és élvezi a bulinkat.
Volt már alkalmatok a zsűrivel, illetve a szervezőkkel felkészülési megbeszélést tartani?
Beszéltünk már arról, hogy mi várható… Igen, nagyon várjuk már a Wackent. Nincs még percre pontosan megírva a kinti programunk, de meglesz mire indulunk. A kinti versenyen túl ez egy kiváló networking lehetőség is, úgyhogy már gyártatjuk a millió matricát és egyéb promócuccot, amit szétszórhatunk [nevetés].
Mit tudhatunk meg, milyen check-list-tel vágtok neki a praktikustól a számotokra még furcsa odafigyelni-valóikig?
Egyelőre a wc-papír – gumicsizma kombóig jutottunk el, de remélhetőleg nem felejtjük itthon az erősítőinket sem [újabb nevetés].
Ugye nem tévedtem a bevezetőben, hogy egy álom vált valóra a zenekar számára?
Nem tévedtél, abszolút így van! Mindig is dolgoztunk azon, hogy külföldön is megmutathassuk magunkat, de a szomszédos országoknál messzebb még nem jutottunk. A Wacken: Open Air tökéletes alkalom lesz arra is, hogy lássuk a helyünket a nemzetközi palettán. Nálunk mindig egyértelmű volt az angol nyelv használata. Ilyen szempontból is, hogy adott esetben az ország határain túl is értelmezhető legyen, amit csinálunk.
Egyet érthetünk abban, hogy ez a Red Swamp-nek egy mérföldkő?
Természetesen. Egy újabb mérföldkő és nem az utolsó [nevetés]
Milyen főbb tanulságot szereztetek akár a zsűritől, a szervezőktől, a közönség fogadtatása nyomán, vagy más, már korábban megmérettetett banda tagjától?
Nagyon jó visszhangot kaptunk mindenkitől szerencsére, megpróbáljuk azt csinálni, mint eddig, csak még jobban… és a leopárdmintás piros rövidnadrág marad [mosoly].
És nektek, mint egyes embereknek, hogyan csapódik le mindez? Mi volt a ti egyéni álmotok, amikor zenélni kezdtetek?
A zenekar háromnegyede több, mint húsz éve zenél, ezért nagyon sokat jelent az, amikor a befektetett energiád, időd és anyagi ráfordításaid bizonyos értelemben megtérülnek egy ilyen elismerés formájában. Zsombi, a dobosunk még csak húsz éves, de neki is életre szóló élmény ez az egész. A többieknek hosszabb volt az út, amíg idáig elértünk, de abszolút megérte, nem tudnánk létezni zenélés nélkül.
Érzékelhető, hogy változtatok zeneileg is a felállásotok során.
Volt jó pár tagcsere az évek során, az alapító felállásból hárman maradtunk (Zoli, Sanyi, Greg). Egy ideig ki-be járkáltak a dobosok a bandában, de Zsombival összeállt a kép, én sokáig tervezek a mostani felállással, hiszen találtunk egy olyan dinamikát, amivel jól és rugalmasabban tudunk haladni. Zenei értelemben: az eredeti faltól-falig riffzuhatagból kikacsintó ének/scream/egyéb formulából kinőttünk egy kicsit. Sokkal tudatosabban írunk dalokat, jobban figyelünk a részletekre és az eddigi összes tapasztalatunkat és hatásunkat beletesszük minden egyes dalba. Legutóbbi nagylemezünk idén januárban jelent meg, de én már nagyon várom, hogy új számokon dolgozzunk újra.
A zsűri az értékeléskor néha-néha (vagy direkt, vagy szóvirágokkal) kitért arra is, melyik csapat vajon milyen utat követ, akár kit tekint követendőnek. Mi a ti utatok? Kik a példaképitek és miben?
“Karrier” tekintetében nincs előttünk konkrét példa, nem látunk bele a zenekarok „színfalak mögötti” történéseibe. A siker nagyon király dolog és még jobb, ha önzetlenül tudsz örülni más sikerének. Kívülről könnyű lehet ezek alapján megítélni egy csapatot és bele se gondolni, hogy milyen mennyiségű munka, felkészülés, odaadás és elköteleződés előz meg minden pillanatot. Nem tudom megállapítani, hogy a mi utunk milyennek tűnik kívülről, de belülről van, hogy irtó nehéznek éljük meg. Viszont az ilyen alkalmak és visszaigazolások, mint most a Wackenes győzelem abszolút beigazolja a kitartásunkat.
Praktikusan hogyan készültök most a Wacken-bulira?
Nem fogunk most hirtelen profilt váltani, a jelenlegi produkciónkat csiszoljuk tovább, szigorúan a hitelesség határain belül. Nálunk egyből kilógna a lóláb, ha valami hozzánk nem illő dolog kerülne be a műsorba vagy a színpadra.
Gondolom, tart még a hatás – én legalábbis a jó, különösen jó dolgokkal napokra-hetekre eltelek. Hogy telnek most a zenekaros napjaitok és mire készültök még a nyáron?
Másnap megünnepeltük magunkat egy zenekari vacsora keretein belül, megy a folyamatos vállveregetés azóta is [nevetés]. Egy picit most kieresztünk és adunk magunknak egy kis időt, amíg újra nekiállunk a felkészülési periódusnak. Játszunk majd az egyik kedvenc hazai fesztiválunkon, a Campuson júliusban, de direkt nem szerveztük tele magunkat nyárra, hogy a Wackenes fellépésre, utazásra tudjunk koncentrálni.
Már évek, sőt, egy fél évtizede intenzíven jelen vagytok a dalaitokkal, a fellépéseitek hírével a köztudatban. Legutóbb májusban szerepeltetek a webzineken (itt a Fémforgácson is) új nótával. Mikor várhatunk új felvételeket tőletek?
A Time to Die album dalaihoz eredetileg is úgy terveztük, hogy mindegyikhez készül vizuál. Legutóbb a Common Ground-hoz adtunk ki egy live-videót, amit a lemezbemutatónkon rögzítettünk a Szimpla Kertben, és elég fain lett. Már csak a No Limits-hez nincs képi anyag, úgyhogy azt már nem szabad kihagyni. Új dalok tekintetében nem akarok semmit sem ígérni, de bennem már abszolút túlteng az alkotási vágy. Nem kizárt, hogy nemsokára jelentkezünk vadiúj cuccokal is.
Köszönjük az interjút. Sok sikert kívánunk a felkészüléshez, utazáshoz és a nyaratokhoz. És, persze, várjuk a további híreket veletek-tőletek!
Nagyon szépen köszönjük a lehetőséget és a fain kérdéseket, valamint a jókívánságokat! Iszonyatosan hálásak vagyunk a zsűrinek, hogy bizalmat szavaztak nekünk és az egész WMBH-csapatnak a szervezésért. Muszáj kiemelnünk a barátainkat, rajongóinkat, akik nélkül sehol sem lenne ez a zenekar, a támogatásuk mindennél fontosabb. Megígérjük, hogy Wackenben is letépjük mindenkinek az arcát és fordítva rakjuk vissza! Szmóóóóók!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.