Helyszín: Kultiplex
Időpont: 2007.09.06 Csütörtök 20:00
Koncert: Human Error, Otto Von Schirach feat. Dj Blaasarbeit, The Locust

Sáskajárás volt a Kultiban ezen a csütörtöki napon. Mit mondjak…nem maradt semmi a Kultiból.

A The Locust-ra egyik ismerősöm hívta fel a figyelmem, hogy nagyon jó, és egyedi zenét játszanak, és persze arra, hogy mindenképpen menjünk el. Ő az utolsó pillanatban lemondta, én viszont nem hátráltam meg. Így aztán irány a Locust. 🙂

Persze előtte a Henry J Bean’s Bar-ba voltam hivatalos egy kis esti lazulásra, ahol a Delirium, Miriam, és az Xtigmatic zenélt. Eléggé puccos egy hely, árban se a legjobb. A stílusok se nagyon vágtam egymásba: jazz, poprock, és death(?)metal. Nem is sokan voltak kíváncsiak, gondolom, csak a barátok.

10-kor vége lett a Bar-ozásnak, így aztán irány a Kulti, ahol már javában mentek a koncertek. A magyar crust/grind éllovas Human Error-t sikeresen lekéstem. Schirach hangolgatására értem oda. A beállás megvolt, majd több, mint egy félóra szünet jött. Senki nem tudta, hogy mi van, majd fél 11 magasságában színpadra lépett a Szigeten is bizonyító Otto Von Schirach Dj Blaasarbeit-tel (Pándi Balázs).

A duó grindcore/gangsta rap/jungle kabaréja mutatta, hogy nem mindennapi dolgot látunk. Az egy dolog, hogy kezdésnél egy üveg whisky-t tettek egy használaton kívüli fejre, de a kinézetük…Otto be volt öltözve Batman Robinjának, de valami eszméletlenül elrontott, vagy inkább megrontott Robin keletkezett belőle. Balázs pedig maszkot vett, amit a piálás során sokszor levett, ugyanis szám közben felállt, piáért ment, majd vissza. Segítségükre szolgált egy csirkének beöltözött srác is, aki az emberek közé ugrált, és csinálta a fesztivált, majd a színpadon szereplőkbe is bele-belekötött.

További fontos kellék volt egy hűtő rácsa is.

Zenében az idegeket tépő hangok domináltak. Drum and bass-os alapjaikat rendszeresen fűszerezték sikításokkal, és egyéb be nem kategorizálható zenei effektekkel. Meglepő módon sokan ismerték ezt a duót.

Jóval 11 után kezdett a san diego-i sáskahad a The Locust. Nem lett volna Lucost koncert beöltözés nélkül. Persze ők nem úgy csinálják, mint a Slipknot, a Gwar, vagy egy szimpla grind banda. Ők egyenruhában zenélnek, méghozzá sáskásban. ötödik kiegészítőjük a fotós csaj, aki normál ruhában igencsak szemrevaló volt.

Tökéletes hangzásuk, és összképük elvarázsolt. Meglepő módon sokan jöttek erre a koncertre Szlovákiából. Úgy látszik, hogy a japánokon kívül ők is szeretik az elvetemült, idegbeteg zenéket. 🙂 Szintis screamo/grind zenéjüket őrülten adagolták belénk. Pontosan nem tudom, hogy hány szám fért bele a 40-50 perces programba, de az biztos, hogy 20 felett volt a számuk.

Hozzájuk nem árt némi gyomor, és szellemi beütés, hogy fel lehessen dolgozni azokat a hangokat, amit magukból és hangszereikből kihoznak. Be is sokalltam tőlük rendesen. 🙂 Eddig még nem hallottam ezen stílusok keveréséről, főleg, hogy nagyon nagy az elektronikus beütése a dolognak. De kifejezetten bejön az, amit mások már lassan 10 éve alkotnak. Le vagyok maradva, ez van. 🙂

Páran ki is készültek tőlük, és a padon aludtak, vagy épp a keverő mögött/felett.

Másra számítottam zeneileg, de amit kaptam, egyáltalán nem bántam meg. Itt a remek példa, hogy az elektronikus zenéket milyen tökéletesen lehet keverni szinte bármivel.

METAL