Előljáróban elnézést kell kérnem a beszámoló pofátlanul rövid terjedelme miatt, különösen akkor szembetűnően zavaró ez, ha egy pillantást vetünk a szolnoki Metal Liget névre keresztelt, hatodik alkalommal megrendezett rendezvény fellépőinek névsorára:
Pokolgép, Kalapács, Depresszió, Ossian, Omen és Katona Főnök László, Replika, Moby Dick, Road, Wisdom, Alvin és a Mókusok, Morpheus, Angeleyez, Cool Head Klan, Krízis, Mafia

A Budapestről bő másfél órás vonat út pillanatok alatt elillant, így már délután ötkor a ritkán látott debreceni cimborákat vártuk az állomáson,  akikkel a köztes helyszín és a program jó találkozási pontnak tűnt. Ha egy város rock koncertnek ad otthont, mindenképpen vannak olyan árulkodó jelek, amelyből még a „kívülállók” számára is világossá válik a helyzet: ilyen az állomáson gyülekező bakancsos fiatalok hada, vagy az authentikus forrásból viszonthallott Tesco jelentés, miszerint a multi szeszkészletét kifosztó „huligánok” másfél órás sorbanállásra „kényszerítették” a helyieket.

A fesztiválnak a Tiszaligetben fekvő sportcsarnok adott otthont, melyet a vasútállomástól majd’ fél óra választ el, igénybe véve a szolnoki  buszjáratokat is. A hideg szelet és újra és újra rákezdő esőt hozó szeszélyes tavaszi idő sem tartotta otthon a rockereket. A fedett sportcsarnok előtt gyülekező vagy inkább tivornyázó csoport létszáma is említésre méltó, kb. 2-300-an lehettek, de műsor is járt mellé, részeg rocker vs. tini baratnő és az iszapbirkózás címmel. A kisasszony utólag persze hangot adott nemtetszésének, és ebben minden bizonnyal az igen minire szabott szoknyácskája is szerepet játszhatott, hehe, de nem úgy tűnt, mintha a kioktatás az érintett több agysejtjéhez is eljutott volna ebben a mámoros állapotban.

Visszatérve a mellékvágányról, összességében rengetegen voltak, az egész bulin becslésem szerint 2500 ember biztosan részt vett, legalábbis az alapterületében kb. Pecsa méretű sportcsarnok háromnegyede simán teli volt. A tömeget szemlélve érdekes gondolatok merültek fel bennem. Mégis lehet sikeres rock koncertet szervezni? Mégis járnak koncertre az emberek? Mégis van pénz szórakozásra? Nyílván nem egy underground banda kis vidéki klubbulijára gondolok, de sokat hallani mega sztárok „kalandjairól” üres csarnokokban néhány lézengő rajongóval… Mindenesetre jövőre, aki biztos be akar jutni a Metal Liget-re, mindenképpen előre váltsa meg a jegyét…

Ennyi fecsegés után ideje rátérnem a beszámoló fő tárgyára, mely sajnos egyúttal egyetlen is: a soproni Moby Dick este 3/4 hét körül kezdett.
„Minden olyan, mint volt, semmi nem változott„, adták elő a Körhintá-ban, megkaptuk a társadalom-kritikát az Ilyen ez a század-ban, nem maradhatott ki a Good Bye, sem a Beteg a Föld, majd villant az atom jobbról a Kiképzés-ben. Rég óta nem láttam a „Bálnát” színpadon, engem ezúttal nem is győztek meg, pedig minden házibuli alap résztvevői, ha hangulat teremtésről van szó, de ezt valószínűleg az időközben cseppfolyóssá vált szemem is befolyásolta. A leállíthatatlan közönség bíztatására még visszajöttek, és bónuszként a Keresztes vitéz következett, amit meg merek kockáztatni, hogy a banda legnagyobb és legkönnyebben befogadható slágere, mely valaha született és születni fog…

Túl sok mentségem azon kívül nincs, hogy tökösebb legénynek éreztem magam, mint ahogy az orvos jósolta, de hát jó tanulság okául szolgáljon az eset mindenkinek, friss szemműtét után ne akarjon az ember hősködni, ha már egy kicsit jobban is érezte magát.

A rendezésért mindenképpen köszönet illeti a Pallai Produkció-t, az elbénázott, elszalasztott lehetőségért pedig elnézést kérek mind Tőlük, mind pedig tőletek, Olvasóktól.