Egy általános iskolai tanár, a Neurosis frontembere és szólóban Harvestman néven muzsikáló Steve Von Till tévedt július 23-án az A38 fedélzetére.
Előzenekarként a massachusettsi hc/punk zenekar produkálta magát. Késéssel, olyan fél kilenc körül meg is érkeztek, felcuccoltak a színpadra, kicsit ugrabugráltak, kaptunk talán három számot tőlük majd elbúcsúztak. Nem igazán vagyok otthon a stílus terén, de a zenéjük nagyon jellegtelen volt így élőben. A késés nem biztos, hogy az ő hibájuk, de ez a teljes káosz, amit produkáltak nem adott semmit.
Steve Von Till ugye a legendás Neurosis lelke, ezzel tudja szólókarrierjét életben tartani. Nem volt tömeg, de fele ilyen sokan se lettünk volna, ha nem rendelkezik ezzel a múlttal.
Kilenc után Steve elkészült, köszöntötte a hallgatóságot és bejelentette, hogy 90 percet fog játszani. Ehhez is tartotta magát. Biztos gondosan kigondolta a koncert menetét, habár én a nézőtérről inkább rögtönzésnek éreztem.
Egy gitár, sok- sok „kütyü”, pedálok, gombok miegyéb és egy üveg vörösborból állt a színpadkép. Meg egy kottafüzet, amire őszintén kíváncsi lennék, mi szüksége volt. Iszonyatos lassan indult el, 15-20 percig csak az effektekkel babrált. Kezdett elmenni a kedvem. Nem önfeledt szórakozásra számítottam, az rendben van, de ilyen öncélú drone-os, ambient-es szemfényvesztéshez sincs már mindig türelmem. Hallgattam a szólóanyagait, viszont így élőben gondoltam feldobja egy kicsit a posztapokaliptikus balladáit. Azért akadtak jó pillanatok, Steve-nek jellegzetes orgánuma van, míg a Neurosis-ban megkínzott, fojtogató, itt mintha ő lenne az erdő szelleme, egy zenélő ent. De ezt csak néha éreztem a zajhalmazban, egy-két slágeresebb dalnál, mint például a Breath. Egy jó koncert lehetett volna, ha a művészúr nem játsza el a különc, kísérletezős figurát. Persze azzal sincs semmi baj, ha jól sül el a dolog. Látszott, hogy nagyon komolyan veszi a dolgát, kicsit szégyelltem is magam, hogy nekem nem sikerült. Végét már páran feladták, nem történt katarzis, viszont az utolsó szám vitte el az estét, mert az tényleg szép volt, és jól sikerült. A címét sajnos még nem sikerült kiderítenem.
És meg nem erősített infók szerint, még visszatér hozzánk a Neurosis-szal. Hogy a bor beszélt-e belőle, vagy csak irónia, azt nem tudni, mindenesetre szeretettel várjuk.
A képekért köszönet Szántó Csabának!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Találtam néktek egy bensőséges kis videóinterjút Steve Von Till-lel, erről a buliról. Mesél a VHK-ról, meg minden.
[url:249c8mt2]http://footer.hu/mutassad/1272-tanitani-olyan-mint-zenelni-megtisztitja-a-lelket-steve-von-till-interju[/url:249c8mt2]
Hogy mit produkáltak? Egy meglehetősen fasza hardcore / punk buli volt, amibe nem nagyon lehetett belekötni. A lejátszott káosz pedig pont a lényege volt. Az, hogy nem 3 számot játszottak nem képzi vita tárgyát, tekintve, hogy ott álltam és hallottam a koncertet, ez kb olyan, mintha azon vitatkoznánk, hogy gitároznak vagy zongoráznak a zenekarban. Nem sorolom fel mind a 15-öt, mert sajnos nem ismertem mindet, de legyen elég annyi, hogy az általam ismert leghosszabb számuk nincs 2 perc, de általában 1 perc alattiak a dalaik, és mivel alig több, mint negyedórát játszottak, ebből következik, hogy legalább 15 szám volt.
Senki nem vitatja, hogy egy énekesnek igen meghatározó szerepe van. Csak a Neurosis-ban van még rajta kívül kettő. Ráadásul Steve később került a zenekarban. Más kérdés, hogy az utóbbi lemezeken egyre több szerepet kap.
Azt, hogy nem tetszett a koncert nem is kritizáltam.
Kimaradt az Ampere, ez hiba. Hogy mond-e valamit a zenekar múltja szerintem teljesen mindegy. Az a lényeg, hogy jelenleg mit produkálnak szerintem.
Ha felsorolod mind a 15 számcímet, hiszek neked.
Nem gondolom,hogy halott lenne a Neurosis Steve Von Till nélkül, de egy énekesnek azért igen meghatározó a szerepe egy zenekarban.
Amúgy a beszámoló az én véleményem, rendben van, ha te másképp gondolod…
[i:ckj534cv]…szólóban Harvestman néven muzsikáló Steve Von Till…[/i:ckj534cv]
A Harvestman az egy ambient projectje, mert amúgy Steve Von till név alatt adja ki a szóló lemezeit. (Egyszerűség kedvéért, amiben volt ének azok voltak a szóló dolgai, amiben nem volt, az volt a Harvestman.)
Az előzenekar neve Ampere. Gondolom véletlenül maradt ki. Akik nem három számot játszottak, hanem vagy 15-öt. Nem mellesleg a legendás Orchid romjain alakult együttesről van szó…vagy ez nem mond semmit?
Steve Von Till-t nem nevezném a Neurosis lelkének, az egy dolog, hogy ott is énekel-gitározik, de kicsit sem meghatározóbb, mint többi zenész. Vagy szerinted mégis mitől a zenekar lelke?
A koncert elején ugye azért babrált olyan sokat, mert nem szólt az egyik erősítője, amit be is mondott, meg aki ott volt az hallotta, hogy nem volt basszus / ritmus sáv, mert nem volt hozzá erősítő. Emiatt elve nem is volt teljes értékű koncert. Mindenesetre én két méterre álltam a művész úrtól, mégsem tűnt olyannak, aki megjátssza a különc kísérletezős figurát, sőt inkább tűnt szuggesztív úriembernek. Zajhalmazt meg pláne nem tapasztaltam… A koncert feldobását sem értem. Mivel kellett volna feldobni? Ugrálnia kellett volna, vagy mi?
Ez annak ami, tökéletes volt. Az egyetlen szépséghiba az volt, hogy nem lehetett leülni.