Concerto Music lebonyolította, hogy Magyarországra is eljusson a Dead Tyrants – Tour, amely december 06-án került megrendezésre.

Ez a napom elég sűrűre sikeredett, végül sikerült a helyszínre érnem a kapunyitás előtt 30 perccel. Ami a Fehérvár úti szórakozóhely előtt fogadott elég elkeserítő volt. Néhány turnébusz az épület oldalsó részén, és annyi ember állt bebocsájtásra várva az épület előtt, hogy egy kezemen meg tudtam volna mutatni. Szerencsére kapunyitásig, és utána is folyamatosan érkeztek az érdeklődők. A kapunyitásig egy újságíró csoport próbált olyan embereket szerezni, akiknek nem volt jegye, hogy kedvezményes áron bevihesse őket. Kiderült azért, mert a listájukról néhányan nem tudtak eljönni.
A kapunyitás pontosan történ. Talán néhány perc csúszás volt, de ez teljesen elfogadható.

Az első zenekar a Helsinkiből érkezett Crimfall volt. A finn csapat egyszerű színpaddíszítéssel adta a koncertjét, amely egy Moonsorrow felirattal ellátott óriászászló volt, de ez igaz volt a többi zenekarra is. Nem igazán ismerem a bandát, néhány számukat hallottam, de azok nem igazán fogtak meg. Viszont élőben nagyon tetszett, és átjött a produkciójuk! A műsoruk elején alig álltak emberek a színpad előtt, inkább a padokon ültek, vagy a pultnál álltak és várták a tudatmódosító italukat. Amikor elért a zenekar második-harmadik dalához egyre többen- és többen környékezték meg a színpadot. A műsoruk végére elég sokan összegyűltek, ahhoz képest, ahányan az elején figyelték.
Crimfall tagjai népi ruhában adták koncertjüket. Zenei irányzatuk elég összetett, talán szimfonikus / folk / viking metalnak tudnám besorolni. Egyetlen negatívumot tudok mondani a műsorukkal kapcsolatban, hogy a szimfonikus és népi elemek lejátszóról szóltak, de ezt leszámítva fantasztikus koncertet adtak.

A második zenekar tórshavni (Feröer-szigetek) Týr volt. Ők már nem először portyáznak magyar földeken. Utoljára 2008. október 20-án játszottak a Diesel klubban a Ragnarök’s Aaskareia turnésorozat főzenekaraként. Sajnos keddi koncertjük számomra nem sikerült valami fényesre – mivel főként az utolsó két albumukról játszottak (By the Light of the Northern Star és The Lay of Thrym). Ami nem nyerte el a tetszésemet. Ha össze kéne hasonlítani a 2008. október 20-i és a 2011. december 06-i bulijukat ég és föld a kettő.

Az est főzenekara a szintén Helsinkiből érkezett Moonsorrow zenekar volt. Szerintem senkinek nem kell őket bemutatni. Már sok koncertet adnak Budapesten. December 06-án közel két órás produkcióval álltak elő, ahol olyan dalokat játszottak, amiket élőben ritkán szoktak előadni. Olyan dalok is hallhatóak voltak, mint pl. Raunioilla, Köyliönjärven Jäällä, Jotunheim, Sankarihauta, Sankaritarina stb.
A műsoruk alatt a szintetizátoros témákból semmit nem lehetett hallani. Legalábbis az elsősorban nem…
A dalok felvezetés közben, természetesen halható volt a „Köszönjük Budapest” és az „Egészségedre” kifejezések. De aki már volt Moonsorrow koncerten, Budapesten már tapasztalhatta ezt.

A rendezvényre a szórakozóhely befogadóképességének felét tette ki. Nem voltak sokan, de kevesen se. Így normálisan is lehetett közlekedni, és az italpultnál se kellett sokat várni.
Egyetlen problémám volt a Club 202-vel, hogy rettenetesen drága minden. – emellett iszonyú vizezett a csapolt Heinekenük.

Összességében kellemes este volt, megérte elmenni! Köszönet a Concerto Music-nak, hogy elhozta ezt a turnét Budapestre!

Írta: Vörös Attila