2022-es második EP válogatásunkon öt újabb friss anyagot hoztunk el nektek a szörnyeteg zajoktól a kísérletező harmóniákig. De lesz klasszikus death és egy kis hazai punk/rockos tombolás.

Jó pár évnyi hallgatás után új EP-jével tért vissza a horvát sludgecore/doom zaj szörnyeteg, a  Negative Slug. Ratbag című anyagukra négy izmos fiffelésű, ragacsos, „fülsiketítően” kaotikus tétel került fel, melyek szokásukhoz híven most is a sludge, a doom, a kísérleti noize rock és harcore punk agresszióját, valamint annak keményvonalas torzított, rideg hangzásának vonalait hozzák. Ezekhez jön még a veszet kutyaként kiabálós, vagy inkább üvöltözős ének, amik a dalok kaotikus és zsigerien kétségbeejtő hangulatát adják meg. Ha neked mondd valamit az Eyehategod, a Melvins, vagy a Black Flag neve, akkor a Negative Slug nálad telitalálat lesz.

Tavalyi nagylemeze után egy új kétszámos maxi EP-vel tért vissza a koszosz punk/rock’n’roll-t játszó székesfehérvári The Joystix. Az anyag a New Trick Old Dog címet visel dalaik pedig továbbra is a laza, feelinges riffelésű skandináv rock ’n’ roll (The Hellacopters, D-A-D, Bottlecap) vonalán mozognak. Azonban az képlet nem ennyire egyszerű. A két új dal jócskán hozza a még a klasszikus amcsi galm rock és a modern heavy rockabilly, mint pl. a Voltbeat vonalait is. A tavalyi lemezhez képest ez a két dalocska most egy jóval energikusabb banda képét mutat… meglátjuk a folytatást.

A kanadai extrém metalos Apes negyedik Lullabies For Eternal Sleep EP-jén egy széleskörű terápiás kezelést ad a disszonáns grindcore őrülettől kezdve, a rideg black metalon át egészen a kísérleti hardcore, post metal vonaliig bezárólag. A banda újra megmutatta, hogy nála nincsenek határok. A 12 perces, négy dalos agyag elsőtől az utolsó pillanatáig egy dühöngő őrület és a lelkig hatoló melankólia jegyeit mutatja, ami, mint egy sötét massza úgy kebelez be. A nihilizmust és embergyűlöletet zenéjükhöz képest esti mese. A nyitó Cornwall maga az erőszak és a korlátlan düh, amin csak a Devour kísérleti post iszapfolyama lazít. De van itt gyilkos death terror és atmoszférikus zaj-téboly.

Az Orlandóból származó Odd Circus trió már 2019-es Lunatic Children debütáló albumával megmutatta, hogy nem egy könnyű zenét játszik. Már akkor megmutatták, hogy ők bizony nem félnek a kísérletezgetésektől és bátran gyúrnak egyben olyan műfajokat, mint az improvizatív kísérleti jazz, a noise rock, a pszichedelikus, vagy a garázs rock, illetve a lo-fi és az elektromos ambinet elemei. Hat tétele Mantha EP-jükön, ha lehet úgy mosdani zenei őrületüket még jobban a csúcsra járatták. Nem csak azzal, hogy EP-jüket teljes egészében élőben rögzítették (bár szerintem az ilyen őrületet nem is lehet előre megtervezni), hanem azzal is, hogy a kakofonikus hangzás, néha hangzavar ellenére igen is meg vannak a témáiknak a konkrét struktúrái, amik mint egy hullámvasúton ülve repítenek a kozmikus végtelenségbe, vagy épp a bizarr, metamorf halhatatlanságba. A szaxofonnal és dobbal kevert elektronikus dallamok nekem egyből a hazai Másfél-t juttatják az eszembe, a kísérletezős progresszív rockosabb vonal meg a Primus-t.

Akár milyen ocsmány is a Scab Hag EP-jének borítója, nem csinálnak mást, minthogy a jó öreg death metal hagyományait ápolják. De azt nagyon is jól! Pustulent Perversions című debüt-islemezük 5 dala valahol a Cannibal Corpse és a Deicide vonalán mozog… gyilkos középtempók, fűrészgépes riffelések, éles tremoló-tépsek és egészséges torok hörgés, vagyis a srácok szeretik a klasszikusokat. Ha te is szereted ezt a dögszagú undormányt meg kell, hogy hallgasd.