„Olyan nincs, hogy a csatának csatával vethetnél véget. A harc önmagát gerjeszti. A háború tökéletes fenevad. Vért ont, erőszakkal megsebzett húst harap, és attól gyarapszik.”

(Murakami Haruki)

Megbolondult a világ… szégyenteljes, zavarba ejtő és félelmetes, ami történik. Még így otthonról a fotelban ülve nézve is. Nekik hol van most az otthonuk? E heti EP válogatásunkat nem jelen események fényében kezdtük összeállítani, de nem térhetünk ki előle. Nem kaotikus lesz, hanem izgalmas és élvezetes. Legyen béke bennetek!

Második EP-jével jelentkezett a progresszív metal, valamint a tradicionális heavy / doom metal vonalán mozgó Theandric nevű Detroit-i trió. Flight Among The Tombs című kislemezükre négy erőteljes, egyben epikus hangvételű nóta került fel a ’70-es évek prog-rockjának, az Iron Maiden korai galoppozó NWOBHM, illetve a Candlemass súlyos doom metal riffeinek hatásaitól átitatva. Élvezet hallgatni az ikergitárok fenséges dübörgéseit, ahogyan a villámszerű riffeik kacérkodnak a progresszív rock dallam-centrikus könnyedségével, valamint az epikus érzékiséggel megkomponált, a földet is megrengető energiákkal. Az EP minden dalának meg van a maga struktúrája, legyen szó a gyorsabb tempókról, vagy az épp leülős bágyadtabb, merengősebb részekről. Egy kifinomult, és remek érzékkel összekovácsolt alkotás, amit még az Istenek is örömmel hallgatnak.

’90-es évek puritán, nyers black metaljának szellemét hozza vissza első EP-jén lengyel származású Ohyda. A tavalyi év során alakult triót a lengyel underground zenei éltből jól ismert Mordhell, Goathrone és a Modbid Winds zenekarok egyes tagjai alkotják, szóval nem kezdő gyerekekről van szó. Ennek ellenére Ohyda Spustoszenia címet viselő 5 számos debüt anyagukon erősen a korai nordikus éra (Mayhem, Burzum, Immortal) hatásai domborodnak ki. Emellett van bennük némi modernek mondható újhullámos francia disszonancia, ami leginkább a beteges extrém punk vonal hangjait hozzák, de dalaikban túlnyomó részt az északi fekete fém dominál… vad, fagyos, veretes témák, hömpölygő billentyűs betétek, károgós énnek témák. Lényegében mindent hoznak, amit egy alap black metal bandának kell, de semmi többet

Műfajában és hazai viszonylatban is meglehetősen erőteljesre sikeredett az egri modern metalcore banda az inhumen új három dalos EP-je. Légyegében már maga a címe is erős és sokatmondó: Magamat szopatom. Az EP-re két vadonatúj dal és egy korábbi daluk újravett változata került fel, melyekből bombasztikus modern groove centrikus riffek és dinamikus sodrású nu-metal és post-hardcore vibrálások robbannak az arcunkba. Ezekhez jönnek a jelen generációt és az emberek nagy többségét napi szinten érintő mentális zavarokkal és önbizalom hiánnyal küzdő szókimondóan társadalom kritikus szövegeik, melyekben semmit sem rejtenek véka alá. Összefoglalva a srácok közel 14 perces anyaga egy erős szociális, társadalmi lenyomatot képez jelen Magyarországunkról.

A Sorrow Enthroned egy egyszemélyes death metal banda New England-ből. A 2019 óta létező formáció meglehetősen tevékeny, hiszen alkotója eddig számos single-dalt, két nagylemezt és két EP-t tudhat maga mögött. A legutóbbi a múlthéten megjelent négy tételes To Profane the Light of God kislemeze volt, amin továbbra is a klasszikus DM vonalát követi némi kakofónikus, vagy inkább diszharmonikus, kaotikus hatásokkal. Dalaiban épp úgy benne van a könyörtelen brutalitás, mint ahogyan a dallamosság is. Az EP technikailag nagyon rendben van,sőt, sok hasonló underground csapat teljesítményét felülmúlja.

Harmadik EP-jét adtak az epikus heavy/power metalt játszó Greyhawk. Call Of The Hawk című kislemezükre öt veretes tétel került fel, melyek a bandától jól ismert klasszikus heavy/power ledülettel dolgoznak. Rev Taylor bár annak ellenére, hogy nem egy nagy torok, énekében most is remekel. Elképesztően szárnyaló dallamossággal adja elő dalaikat. Mondhatni, hogy énekében a heavy metal dicső korszakának énektémáit hozza vissza. De ez mondható el az erősen galoppozós NWOBHM vonalú zenéjükre is, amihez most az opera metal hatásait is merészebben oda tették. Összességében egy nagyon masszív old-school metal anyagot hoztak most is.