Hogy vége… ki tudja. Néha választás elé állítanak az élet – megunt – eseményei. EP sorozatunk is egy ilyen esemény. Választasz, hogy meghallgatod-e, vagy sem, a tiéd. Veszteni valód nincs, csak gazdagabb leszel az koszos underground öt újabb csiszolatlan gyöngyszemével. Mert „a tébolyodott nem az az ember, aki elvesztette az eszét, hanem aki mindent elvesztett, csupán az eszét nem.„

Második EP-jével örvendeztetett meg minket a hazai underground két ismeret alakja, Kryptagonist  (Holdlajtorja) és G.V. (Holdlajtorja, Marblebog) által működtetett death/doom vonalas Cave Altar. Serenity In Ruins címre keresztelt kislemezükre valamivel több mint 12 percben 2 nyomasztó hangulatú, áporodott szagú kripta doom tétel kapott helyet, melyekkel továbbra is a “bánat metal” korai (Paradise Lost, Suffer Yourself ), valamint modernebb, melodikusabb, atmoszférikusabb vonalát (Vouna, Insomnium) követik. Hasonlóan egy évvel ezelőtt kiadott Impermanence EP-jükön itt sem sietik el a téma, illetve a tempóváltásokat. Lassú, komótos riffekkel visznek minket az elkerülhetetlen végzet felé, aminek sivár egysíkúságát egyházi, vagy inkább gregorián jellegű kántálással – énekdallammal és egy ívesebb szóló-futammal törnek meg. Ez ilyen… lehajtott fejjel menetelünk a halálba.

A tatabányai stoner/sludge/southern metalos sörpusztítók a Rural Pitchfork a napokban mutatta be Leave All Things Behind – Pt.I című EP-jét, amire négy igazán izmos dalt tettek fel. Tőlük megszokott mocsaras, erősen groove centrikus nótákban most talán még jobban fokozták a groove-ok dinamikáját, feszességét, minek hatására zenéjükben érezhető némi újítás. De újítás gyanánt megemlíthetjük a dalaikban itt-ott felbukkanó progresszívabb, valamint modern metalos elemeket és a southern metalos töltéseket. Persze továbbra is dominál náluk a műfaj sarokkövei képező Pantera, Down, Black Label Society vonal. Dörgessétek!

A Lucifer’s Fall majdnem egy évtizeden át volt az ausztrál tradicionális doom metal sarokköve. A banda 2022 végén jelentette be, hogy befejezi tevékenységét, de még búcsúként Children Of The Night címmel a tegnapi nap folyamán kiadták utolsó EP-jüket. Hattyúdaluknak számító kislemezükre négy vadonatúj dalt, valamint a névadó Lucifer’s Fall daluk új verzióját tették fel, a tőlük megszokott kontinens, nyers heavy/doom hanguttal előadva. Deceiver énekében továbbra is ott lobog a Wino-féle rekedtess doom metalos énekstílus, melyeket Heretic és Invocator zord, súlyos hangzású, de nagyon is epikus vonalú ikergitáros témái tesznek igazán feszessé. Dalaik szilárd energiáival mégegyszer utoljára megmutatják, hogy milyen is az igazi NWOBHM alapokra helyezett koszos fuzz-doom, ami olyan csapatok soraiba emelte fel őket, mint a Trouble, a Venom, a Saint Vitus, a Reverend Bizarre és még sorolhatnám… A zenekar tagjairól annyit tudni, hogy más zenei utakon, más projektekben folytatják gonosz örökségüket.

A svéd death metalos Demonical március végén adta ki új EP-jét Into Victory címmel. Kislemezük fő célja a banda új énekese, Charlie Fryksell bemutatása. Elmondásuk szerint ő „egy megállíthatatlan erő, akivel elhatároztuk, hogy újabb nagyobb célok felé haladunk„. EP-jük vadonatúj melo-death vonalú címadó dala mellé a Ramones „Somebody Put Something In My Drink” dalának erősen (svéd jellegű) death ’n’ roll feldolgozása került fel egy laza, de feelinges heavy metalos szólóval megtolva. Új vonalnak tökéletes, de nekem némileg hiányzik a régi ízű HM-2 vezérelt riff-gyilkolás.

Az And Darkness And Decay egy új black/raw-punk banda, amit a Night Cobra, a Necrofier és a Goatwhore egyes tagjai alkotnak. A projekt ötlete Trevi Biles (Night Cobra, Venomous Maximus) fejéből pattant ki, aki a covid időszaka alatt magányos óráiban kedvenc lemezeit hallgatva feltámasztotta Celtic Frost imádatát és Tom G. Warrior szellemétől inspiráltan elkezdett, úgynevezett „szobametalt” gyártani. Kezdeti témáit neten átküldött a szintén Celtic Frost imádó Sammy Duetnek (Goatwhore, Acid Bath) és Christian Larsonnak (Night Cobra, Necrofier). Innentől a történet már egyszerű. Oda-vissza küldözgették témáikat, aminek eredményeképpen megszületett bemutatkozó EP-jűk, az Orgasm of Golgotha. Ez a három dalos kiadvány ősi erővel hozza a szikár, koszos riffelésű vad, barbár témákat, és hogy ez az ősi atmoszféra ne csak dalaik tempójában, valamint hangzásában legyen jelen az egészhez dobprogramot használtak, ami abszolút a ’80-as évek puritán – extrém világát adja vissza.