E heti EP sorozatunkban ismét nagyot merítettünk a hazai és a nemzetközi underground feneketlen tavából. Öt olyan csapatott hoztunk el nektek, akik a proto okkult rock és a trve black démoni megszálltságtól, a mizantrópikus avant-gadre agyviharon át, a modern hardcore csendes agresszióját és a sludge/doom poszt világégését festik meg. Mert „a világegyetem a mi tömlöcünk„.

Az Austin-i Suspiriorum a mai divatos jelzőkkel élve egy proto okkult rock banda, akiket leginkább korai horror filmek zenéi és, olyan bandák ihlettek, mint a Coven, Jefferson Airplane, Goblin, Ghost, vagy az Blue Oyster Cult. A banda viszonylag új, de nem úgy a zenészei, Soraiban a Witchcryer, a Destroyer of Light, a Runescarred és a Hinayana egyes tagjai találhatóak, akik a műfaj underground berkeiben jól ismertek. Összeálltak tehát, hogy anyazenekarai esszenciáit leszűrve egy a saját szájízüknek való zenét alkossanak. Első daluk a Regina De Sangue horror fim zene, illetve monológ nyitány után egy kísértetiesen szép női vokálokkal megtámogatott ’70-es évek beli progresszív töltetű okkulr rock himnuszt kapunk, amit tovább fokoznak a némi pszichedelikus blues-rock és szabbatista ízekkel megkomponált másik két dalukban. Három tételes bemutatkozó EP-jükön épp úgy megbújnak a műfaj klasszikus vonalai, mint a modern, kortás misztikumai.

A ’90-es évek trvu black hagyományait (Forgotten Woods, Gorgoroth) követő Gersey Deoful a kortárs amerikai underground éra egyik kiemelkedő csapatának számít. Mindössze két éve léteznek, tagjai már több bandában is bizonyítottak. A múlt hónap elején saját nevük alatt kiadott EP-jük sorban a második tőlük. A hat tételes, 17 perces anyag egy rövidke, baljós atmoszférájú nyitánnyal kezd, ami után a nyers, őserejű black metal okkult és démoni ideológiái tolják heréiket az arcunkba. Ezeket az ideológiákat jól tükrözi az EP-jük borítóját díszítő tarot kártya, amin a koponyás patás világ feletti uralmát ábrázoló portréja látható. A Gersey Deoful minden egyes hangjában, nyikkanásában, horkanásában, sikolyában velőtrázóan hordozza a black metal maró, pogány esszenciáját.

Hamarosan érkezik a nálunk már jól ismeret hazai avantgardista black/death projekt a BÁL új lemeze. De mielőtt ez megjelenne, az egyszemélyes projekt feje Rósz Bálint egy 2 dalos felvezető EP-t adott ki Nihilism reigns supreme címmel. Bálint zenéje meglehetősen széles skálán mozog, az ambienttől egészen a disszonáns vonalakig. Így van ez közel 12 perces anyag esetében is. Sodró, jegesen metsző nordikus erő, egy csipetnyi lelket tépő melenkolia és máris kész a mizantrópikus agyvihar, ami egy masszív őrülettel teli, mizantróp, nyugtalanító, rémálomszerű atmoszférát sugároz.

Öt évvel Let’s Start A Fire lemeze után új EP-jével jelentkezett modern hardcore metal vonalas Stubborn. Az idén 15 éves kerekegyházi zenekarnak Vortex című kislemezére négy vadonatúj szám került fel. A srácok az elmúlt évek alatt egy fikarcnyit sem változtattak zeneiirányzatukon. Dalaikból most is süt a tőlük jól megszokott, zabolátlan lendület, a robbanásszerű energia, a belső lelki orkánokból kitörő csendes agresszió, amiket itt-ott egy enyhe „White Pony-s” (Deftones) réteg melankóliával, vagy inkább érzelmi atmoszférákkal ruháztak fel. Túlzottan dicsérni nem is akarom őket. Elég annyi, hogy az EP rendesen harap.

Zárásként jöjjön megint egy kis brutal sludge/doom jókora groove mocsokkal van megpakolva. A Florida-i Iron Buddha már bemutatkozó EP jén remekül megfejelte a műfaj létező, vagy nem is annyira létező magas lécét. Raze​/​/​Repose anyagukon épp úgy jelen vannak a doom, a slugde, a noise hatásai, mint a posztapokaliptikus világvég hangképek és a progresszív metal technikás megoldásai. Egy igazán összetett és mondhatni odab.szós anyagot hoztak el nekünk, ami torz, zsigeri és iszonyat gyilkos. Conan, High On Fire, Gojira, Mastodon… itt csak jelenthetnek.