E-heti EP sorozatunkban alámerülhettek a misztikus világú, spirituális folk black, a modern metal feszessége, gore befolyásoltságú OSDM, valamint brutal death / grind gyilkos kései és a klasszikus hardcore agressziójának csapásaiban. A kínálat most is az underground metalvilág – hazai és nemzetközi – palettájáról érkezett. Egészségetekre.  Éljen a gyermeknap!

Aesis

Az Aesis egy atmoszférikus olasz black metal duó, amit a folk metalos Haegen soraiból ismert Nicholas Gubinelli, aka Senon Brennus és Eugenio Cammoranesi, aka Eoghan Esugenos hívott életre. Toutas című négy dalos debütáló EP-jükön ők felelnek minden hangszerért és az énekért. Zenéjük enyhe folk, illetve epikus metal színezése első sorban a nordikus black metal sebes, hideg fuvallataira építkezik, szövegeiket pedig át járja a kelta kultúra tanításai, valamint annak spiritualitása. Mindez egy egységet, egyben egyediséget is kölcsönöz nekik, főleg, hogy szövegeiket ősi gael nyelven íródott és előadott történetek elevenítenek fel.

Pick Down

Hosszú idő után új EP-vel jelentkezett a groove centrikus modern metalt játszó Pick Down zenekar. A magukat csak alföldimetal-ként aposztrofáló Mezőhegyesi csapat az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. Így 2020-as Hazug szavak című EP-jük után mondhatni megújult felállással, valamint új logó designnal hozta ki Tükörszív címet viselő kislemezét, amire 4 vadonatúj számuk került fel. Új EP-jüket hallgatva azt kell, hogy mondja a zenekaron belüli megújulás a zenéjükön is látszik. Korábbi lazább, de kellően riff-centrikus, modern metal vonalas dalaikhoz képest új dalaiban a banda egy erősebb, ütőképesebb arculatát mutatja meg. Ez erősen megmutatkozik elsőként érkező, egyben címadó daluk feszes, lendületes riffeléseiben, amelyek leginkább a Replika – Depresszió vonalára tehetőek. Csak úgy, mint az ő követő Legyen tiéd, ami simán elmehetne a Road egyik slágerdalának is, da a kissé punk rock töltéssel rendelkező Hazudj még című daluk is ezt az új zenei arculatot hordozza. A zárásként elhangzó Kell egy pillanat daluk akusztikusra hangszerelt dallamai az előbbiek lendülete után kicsit sarokba ültet… nekem ott a végén kicsit kakukktojás lett ez a dal, de ennek ellenére egy igen csak élvezetes EP-t hallhatunk tőlük.

Tortured Corpse

A Tortured Corpse egy erősen gore befolyásoltságú OSDM kommandó Lengyelországból. A banda 2022-óta létezik és eddig EP-ket, szám szerint hármat, egy live albumot, egy válogatást és egy demót adtak ki. Ez utóbbit idén februárban Necrophilic Lust címmel adták ki, amire két nyers, brutális hangzású, vértől csöpögő dal került fel. A két szerzemény könyörtelen és középtempós gyilkos groovy-riffekkel öl, amik mellé rövid, de technikás és fülbemászó gitárszólókat tettek. Mindezekhez az énekes, Agressor halálhörgései, melyek leginkább egy hulláktól rohadó bűzös mocsár gázkitöréseihez hasonlíthatóak, – adják meg stílus pikantériáját. Többi anyagaikat (melyeket bandcamp oldalukon találtok) is meghallgatva hamar rájuk süthetjük, hogy ők a Cannibal Corpse, valamint a Incantation lengyel kistestvérei.

Sodomy

Kicsit folytassuk az előbbi halálvágtát a kaliforniai San Joséból származó Sodomy új EP-jével. A lényegében OSDM, de inkább a brutal death / grind felé hajló, dob – gitár/ének felállású duó 2013-ban indult Kevin Solis (dobos) tharsh projektjeként, majd Octavio „Steel” Fierro (gitáros/énekes) 2014-es csatlakozásával léptek rá az extrémebb metal ösvényeire.  A formáció május 11-én adta ki szóban forgó második EP-jét Dead Space címmel, amit egy demó, egy demó split és When Death Dwells EP-jük (2019) előzött meg. EP-jükre hét zsigeri, old-school alapokra helyezett halálos kaszálás került fel, melyek leginkább a Tampai vonal extrémebb hatásait hordozzák. Vannak itt gyilkos galoppozások, pusztító tharsh/grooove orkánok és fékevesztett grind darálások. Nem is gondolná az ember, hogy egy dob-gitár felállás mennyire vad és primitív tud lenni. Ez utóbbi leginkább a hangzásukra igaz, mert ez egy abszolút underground cucc.

End Of Dayz

A klasszikusnak nevezhető hardcore zászlaját tűzte ki magára a washingtoni székhelyű hardcore kvintett, az End Of Dayz. Ennek jegyében bemutatkozó EP-jük, a Searching For A Way Out sem a nagy filozófiai megfejtésekről szól, hanem inkább a feszes riffekről és a dühös ökölrázásról. A banda a világot ideiglenesen leállító Covid járvány küszöbén alakult és egy alapvetően koncertre éhező zenekarnak ez minimum komoly frusztrációt okozhatott. Két demót ugyan megjelentettek az elmúlt időszakban, de a kezdetlegesebb dalok véglegesítésére igazából csak most kerülhetett sor. A friss kiadvány fő inspirációja tehát a bezártságból fakadó harag lett, így témáikat illetően az embert lassan, tehetetlenül elégető szorongások járnak az élmezőnyben. Adrenalin dús riffek, harapós ének, néhány rövid közjáték jellemzi ezt az alig 11 perces hardcore áradatot, amit olyan bandák rajongóinak címeztek, akik főleg a ’90-es évek elején vágták az ösvényt a stílusnak (Madball, Killing Time, King Nine, Cold As Life, Crown Of Thornz, Biohazard, stb…).

(boymester)