KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #246

Halloween-i EP válogatás party boxunkba igyekeztünk az alkalomhoz illő zenéket beválogatni. A kissé megreformált klasszikus death metaltól a hidegrázós doom fuzzokon át a zombi – horror death/doom, valamint az absztrakt, improvizatív feketeségig terjed ki a paletta. Lánccsörgés, korbács és kenyér. Jó szórakozást!

Centinex

Október 25-én hozta ki két vadonatúj dalt tartalmazó kislemezét a svéd death metal veterán Centinex. A ’90-es évek eleje óta aktív zenekar új single kislemeze bizonyos értelemben egy új kezdetet jelent a banda számára. Az előzetes hírek szerint zenéjükben kissé elkanyarodtak a megszokott OSDM vonalaiktól, hogy új zenei irányzatokat is felfedezzenek. „Ahogy korábban is említettük, mindig is törekedtünk arra, hogy ne legyenek határaink, és ne korlátozzuk magunkat. Ez a két új szám lehet a legtisztább példa erre.” – mondták. Na, lássuk… A címadóként szolgáló As You Die a dühös death ‘n’ roll erejével és vadságával nyit, ami kissé újszerű lehet tőlük, de szerintem volt már példa náluk. Mindenesetre egy nagyon kemény, energikus és legfőbbként agresszív dal, amit a death/tharsh galoppozású Into Ashes csatadaluk követ. Én túl sok új irányt nem találtam bennük, inkább csak annyit, hogy kissé lágyabbra sikeredett ez a két dal. De attól még Centinex.

Burn Ritual

A texasi doom/stoner Burn Ritual a multi-instrumentalista / producer Jake Lewis agyszüleménye, aki közép tempós szabbatista alapú riffeit 2017 óta nyomja. A banda eddig három nagylemezt és két EP-t adott ki, ezek közül a legutóbbi a napokban megjelent House of the Wicked, melynek négy horrorisztikus dalában tökéletesen egyesíti a Halloween sötét misztikáját. A filmszerű narrációval nyitó Night Demon már első hallásra hozza a kellemesen bizsergető libabőrt. Középtempós laza heavy-fuzz / doom gitárjai és énekesnőjének, Hazy kísérteties énektémái, dallamai, valamint rém meséi az egész kislemez hangulatát meghatározzák. Doom and Gloom felsőfokon! A szó szoros értelmébe ÁSSÁTOK bele magatokat.

The Dead Flowers Graves

Az előzőkhöz hasonló atmoszférákkal dolgozik a második EP-jét kiadó olasz okkult prog-doomer csapat, a The Dead Flowers Graves. A 2017-ben alakult női-frontos csapat olyan doom legendák spirituális esszenciáját viszi tovább, mint a The Devil’s Blood, Blood Ceremony, Jess And The Ancient Ones, vagy a Castle. Elemento címmel ellátott 4 dalos mini-anyagukon ősi szellemhez és a holdhoz köthető mesék elevenednek meg az okkult doom rock varázslatos, egyben egyedi pszichotikus atmoszféráival, melyekhez érdekes nevű (vagyinkább számú) vokalistájuk, 19.03 Siouxsie and the Banshees jellegű sámánikus, rituális éneke add szertartási élményeket. Így válik az ördög vére feketére a sápadt hold fényében.

The Dead Flowers Graves - Elemento (EP 2024)

Recently Vacated Graves: True Zombie Metal

Két év után ujra előmászott sírjából a zombi, horror death/doom metalt némi black – thrash hatással keverő amerikai Recently Vacated Graves: True Zombie Metal nevű projekt, hogy Helloween éjszakáján jót lakmározzon belőletek. A számomra eddig ismeretlen zenekar 2001 óta ontja lidércnyomásokkal és rémséges rémálmokkal teli muzsikáját, aminek eredményeként eddig két nagylemezt, egy válogatásalbumot és 5 EP-t adtak ki. Ezek közül a legutóbbi a négy tételes Musk of Death, ami egy zeneileg egy igazi modern, kortárs ODSM támadás a kriptából. Minden dalukban érezni a  rothadás és az élőhalottak bűzös leheletét, ami a  halál áporodott pézsma szagával keveredik a levegőben. Az egész halálos… nincs menekvés.

夢遊病者

A japán székhelyű 夢遊病者 (Sleepwalker) egy absztrakt, improvizatív és kísérletező pszichedelikus black metal banda, akik 2015 óta létezik. A nemzetközi felállású formáció soraiban japán, orosz, és amerikai származásúak zenészek dolgoznak, akik témáikat a világhálón át küldözgetve egymásnak. Témáik pedig az improvizatív jazz-től, a ’70-es évek pszichedelikus és progresszív rockján át, némileg a folkot is érintve egészen a noiese rock és a black / death metalig terjednek. Ez egészet ők contrast metalnak hívják, aminek fő eleme a kokofónia és az ösztönös katarzis, melyben nyugtalanító egyben álomszerű dallamok alkotnak egységet, formálva azok által egy teljesen ismeretlen víziót, ami épp úgy taszító, mint amennyire csábító is. Egy ilyen csábítást élhetünk át Delirium Pathomutageno Adductum EP-jük közel 22 perces, négy tételes viharos mélypontokkal, és téridő-kontinuum átívelő magasztos energiáiban.