Nem gyenge felhozatalra számíthattok sorozatunk 36. számában. Most szó szerint aratni fog a Halál. Na jó, azért lesz egy kis könnyed darkos átmenet a nyitásnak érkező misztikus rideg sötétség és a befejező zsigeri old-school himnuszok között. Egészségetekre!

A nyers okkult black metalt prezentáló Ynkleudherhenavogyon zenéjében olyan történelmi időkbe visz vissza, amik már rég elvesztek. Anglia délnyugati részéről (Cornwall )származó egyszemélyes csapat, kelte őseinek hagyományait ápolja. Négy tételes Honan Bleydh anyagán nem polírozott túl semmit… rideg, piszkos, mocskos hangoktól közvetítve érezhetjük a Cornish nyelven íródott ősi entitás jelenségek auráit és szavait.

Ritkán van alkalmam török zenekart megismerni. Megkésve, csak a napokban volt először szerencsém az ankarai Undoer trió három dalt tartalmazó Survival is a Myth című bemutatkozó EP-jéhez. A 2018-as keltezésű kislemezt hallgatva eszembe nem jutott volna, hogy egy török zenekarhoz van szerencsém. A csapat ugyanis black metalban utazik, még pedig a ’90-es évek, szakszóval élve „hóviharos” hangzását prezentálják. Az Undoer tehát gyors tempókra építkezik, az esetenkénti rövid kiállások után újra felpörgetik a dalokat. Az ének is a norvég mestereket, pl. a korai Enslaved-et, illetve az „In the Nightside Eclipse” korabeli Emperor-t idézi. A hangzás kellően kásás, de ez nem megy a hallgathatóság rovására. Mindhárom szerzemény hosszabb lélegzetű, a legjobban pont a Foul Gathering című szám sikerült, melynek végén még egy rövid dallamos énekfoszlány is helyet kapott. Aki kedveli az 1993 körüli norvég felhozatalt, nem tesz rossz lóra, ha utánanéz a török zenekarnak!

(Andris)

Ugyan két éve jelent meg a Svoid négyszámos Spiral Dance kislemeze, de pár szóban indokolt megemlékezni erről a kiadványról. A black metal vonalról indult zenekar ezen a kislemezen egy újabb lépést tett az alternatív rock felé. Azt kell, hogy mondjam, jól áll nekik ez a stílus, azt ugyanis nem a szirupos irányból, hanem a korai úttörők nyomdokain haladva értelmezik. A dalok hangulata a legendás Joy Division-t, illetve a korai The Mission-t idézi, ami nálam jó ajánlólevél. Az EP-n három saját dal és egy Gravenhurst szerzemény feldolgozása hallható.

(Andris)

A brutál death metalos Visceral Mass egy igazi vérengzős zombi apokalipszist hozott el nekünk négy számos bemutatkozó demóján. A kaliforniai duó leginkább a régi vágású skandináv és a klasszikus amerikai zsigeri himnuszokat részesítik előnyben, amiket nagyon jók adnak vissza. Igazi belezős orgiát kapunk tőlük. Élvezzétek.

A Costa Rica-i death metal Astriferous hasonlóan fenti amerikai társához szintén a brutálisabb death metal vonalát követi némi punk és grindcore hatásokkal. The Lower Levels Of Sentience EP-jük riffei néhol egy pusztító hurrikán erejével tombolnak, máskor pedig egy közép tempós vadállat képében marcangolnak, vájják dalaik gyilkos karmait. Bemutatkozásnak egy tökéletes mesterművet tettek le az asztalra.