EP sorozatunkban öt igazán friss, szinte ropogós, a napokban megjelent kislemezt mutatunk be nektek. A paletta most is széles, ahogyan azt már megszokhattátok… cuppogós mocsár fiffek, klasszikus sátán imádat és mészárszék, bitang erős zúzós groove-ok, és egy kis könnyed cipőbámulós merengés.  

A Blodörn egy nehéz riffelésű sludge/stoner banda jó adagnyi pszichedelikus/space rock behatással. Tagjai olyan jól ismert és kevésbé ismert svéd zenekarok tagjaiból álltak össze, minta a Myteri, Vengeance of Karma, Maleo, Gränslandet, Nattramn, Moruga, From the Moon, Aldrig, Rise of Etna, Systemfel, DeathTrap, The Random Victims. Aki ismeri valamelyiket nagyjából tudhatja, hogy mire is számíthat. DIY módban megjelent három dalos debütáló EP-jük egy igazi energiabomba, amin energikusan, agresszívan és egyben álomszerű dallam-centrikussággal hömpölyögnek a széles horizonton mozgó (Mastodon, Kylesa, Doomriders, Red Fan) iszapos témák, amik a régi görög istenekkel foglakoznak.

Az old-school black metalosoknak talán sokat mond a norvég Troll neve. A zenekar 1992-ben alakult Nagash  (Dimmu Borgir, The Kovenant, Carpe Tenebrum,Chrome Division) gitáros-zeneszerző projektjeként, ami első neki futásra közel 10 évig működött. 2007-ben újra felélesztette projektjét, ami a kor szellemében a sátáni szimbólumokat és a keresztény gyűlöletet helyzete előtérbe. Legutóbbi albuma pontosan 10 éve jelent meg Neo-Satanic Supremacy címmel, minek munkáját a nemrégiben megjelent Tilbake Til Trollberg EP-jén folytatja. Négy tételes pokoli alkotása a ’90-es évek sötét, vészjóslóan fagyos korhű hangulatát hozza, amiben ott van az a sötét izzás, amit sok mai black metal bandából hiányolok. Igaz lehetne itt is példálózni, hogy erre a bandára, meg arra hasonlít. Igen, van benne némi Limbonic Art, vagy Cradle of the Filth hatás, de jócskán van benne egyéniség is. És ez a lényeg! Egy remek visszatérés, amit remélhetőleg hamarosan egy új nagylemez is követ.

A szlovák Funus egy meglehetősen fiatal death metalos banda, aki leginkább a műfaj holland legendáinak nyomdokain dolgoznak és aprítanak. Bemutatkozó demójukra, ami a DEMO 2020 névre hallgat, ennek a szellemében tették fel dalaikat. Összesen öt gyors sodrású klasszikus gyilkolást kapunk rajta közel 15 percben, ami egytől egyig igazi ős mocsok, dagonya, galoppozó mészárszék. Hallgassátok!

A Sepultura egykori gitárosa, Jairo “Tormentor” Guedz által vezetett brazil death/groove metalos  The Troops Of Doom első EP-jé meglehetősen magasra tette a mércét. Aki nem ismerné Jairot  annak röviden csak annyit, hogy ő volt az az arc, aki a Sepultura 1985-ös Bestial Devastation  EP-jén, valamint az 1986-os Morbid Visions  debütáló albumán játszott. Ő töltötte be a banda szólógitáros szerepét 1985 és 1987 között. Most megjelenő The Rise Of Heresy című EP-jére négy saját és két klasszikus Sepu  szám került fel olyan hangzással és feelinggel, mintha azok a ’80-as évek közepén jelentek volna meg. Egy igazi időutazás a zúzós groove-ok, riffek (Slayer, Kreator, Celtic Frost, Sodom, Possessed, Death és a fent említette két Sepu mű) világába. Egy komplex bemutatkozás, ami kellően erőszakos, primitív, és bitang jó.

A Feed the Mogul egy energikus grunge – alter rock zenekar Budapestről, akik Self Titled címmel a napokban adták ki új EP-jüket, rajta 5 borongós hangulatú, cipőbámulós dallal. Röviden ennyi… azért nem csak ennyi, van itt több is. A Seattle-i hullámok mellet ha (nem is túl erősen) jelen vannak a stoner, és fogósabb modern rock jegyei is. Zenéjükről leginkább a Radiohead és hasonszőrű pajtásai ugranak be, minden bizonnyal gitáros-énekesük,  Ipolyi-Gáts Hunor „nyávogós” dallamaitól, aki ezek mellett nagyon jó rekesztéseket is kiprésel magából.