Magma Rise – Rög a röghöz, hamu a hamuhoz, por a porhoz – Interjú Holdampf Gáborral

Armand

2021. február 26.

0

A doom metalos Magma Rise a The Man In The Maze utódjaként közel egy évtized elteltével, márciusban fogja megjelentetni harmadik sorlemezét. A To Earth, To Ashes, To Dust címmel érkező korong kapcsán Holdampf Gábort kérdeztem ki.

Feltehetően az új lemezhez adandó összes interjúban ez lesz az első kérdés, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nyolc év telt el a második Magma Rise album megjelenése óta, közben persze megjelent egy hosszabb (False Flag Operation) és egy rövidebb (At the Edge of Days) EP-tek is, de teljes korong közel egy évtizedig nem készült. Milyen okok játszottak közre abban, hogy ilyen sokáig húzódott a hármas Magma Rise kiadása?

Mint ahogyan említetted, a 2013-ban kiadott második lemez óta 2016-ban  megjelent a False flag operation, amelyen nagyjából 30 percnyi új anyag szerepelt, aztán 2017-ben kijött az At the edge of the days EP két dallal. Ott is kiadtunk egy új dalt, úgyhogy a második lemez és a mostani között több – kevésbé rendszeresen jött ki új anyag, az, hogy ez nem teljes albumnak volt tekinthető igazából nem olyan lényeges. Írtunk dalokat, meg is jelentek, nem volt igazából szünet, a magunk lassabb tempójában dolgoztunk. Arról nem is beszélve, hogy múlt évben majdnem négy hónapig próba sem volt, a vírusos zárás miatt.

A lemez borítóképe szokatlan tőletek. A zenei részre mennyire nyomta rá a bélyegét a hazai folklór? Korábban nem voltak ilyen jellegű hatásaitok. Egyáltalán jó irányban tapogatózom ezzel a kérdéssel?

Hát, nem igazán Nincs folklór a borítón sem, a zenében sem, semmilyen népies motívum, hagyomány vagy bármi ilyesmi. Ez egy régi, kb. 100 évvel ezelőtt készült fotó, amelyen értelemszerűen az akkori emberek szerepelnek. A kép Süttőn készült, egy nagyrészt svábok lakta Duna menti faluban, onnan származik a családom egyik fele. A képen látható, mára nagyjából 300 éves fa és a kép hagulata az, ami ihlette a borítót, illetve az, hogy a lemez témaköre  a család, a szűkebb értelemben vett szülőföld, múlt és jelen témakörével foglalkozik. Annál a fánál gyerekként rengeteget játszottam én is, nagyon erősen kötődöm mind a településhez, mind a helyhez. Nem titok, hogy ez a fotó indította el a lemez koncepcióját, előbb készen volt, mint bármelyik dal.

A csapat felállása Herczeg Laci érkezése óta sziklaszilárdnak tűnik. Ha jól tudom, sem ő, sem a dobos Bánfalvi Sanyi nem doom zenei gyökerekkel rendelkezik. Mi a titka annak, hogy mégis ilyen stabil a banda személyi állománya? Sanyi és Laci is részt vettek a dalszerzésben?

Keveset találkozunk, így minden próba esemény. A viccet félretéve, elkötelezett emberek alkotják a zenekart, akik magukénak érzik ezt a súlyos, belassultabb vonalat. Az emberi tényezők miatt stabil a zenekar, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek néha zenei nézeteltérések, viszont az irányt, amit szabtunk anno 12 éve, sziklaszilárdan tartjuk. Így aztán a végére mindig egyenesbe kerülnek a dolgok, mint például a mostani lemez esetén is.

Herci egy teljes dalt hozott a lemezre, illetve a zenei, hangszerelési ötletei, szólói természetesen benne vannak a többi szerzeményben is. Sanyi pedig alapvetően meghatározza a témák végleges irányát, kiváló zeneszerzői vénával rendelkezik, mindig bele tud csempészni ötleteivel plusz értéket a dalokba. A végtermék abszolút közös munka, még ha az alapötletek egy embertől származnak is.

Az elsőként közzétett From the Heights… nóta egy igazán fogós szerzemény. Az előzetes dal mennyire reprezentálja a március közepén érkező albumot?

Ez egy tradicionálisabb doomos téma, csak egy szín az anyagról, egy pozitívabb kicsengésű dal. A lemez többi részéről ez annyira nem mondható el. Mindenképpen sötétebb, szövegileg egyértelműen az, valamint minden eddiginél személyesebb hangvételű dolgokkal foglalkozik, mint az eddigi anyagaink.

Hogyan értelmezhető a To Earth, To Ashes, To Dust lemezcím?

Earth to earth ashes to ashes dust to dust, vagyis „Rög a röghöz, hamu a hamuhoz, por a porhoz”, röviden, „porból lettünk, porrá leszünk” , ahogyan az a keresztény halotti szertartásokon elhangzik. Ebből formálódott a lemez címe.

Mennyiben lesz más az új lemez, mint a 2013-as elődje vagy akár az első album?

Ahogyan említettem, sötétebb hangvételű az alaptémák tekintetében. Teljesen más dolgok ihlették, mint a megelőző anyagokat. Ikergitáros, harmóniákkal teli, súlyos, személyes hangvételű dalfüzér a lemez. Úgy gondolom, hogy előrébb léptünk mind dalszerzésben, mind hangzásban.

A To Earth… az eddigi legrövidebb lemezetek. Az összes új dal felkerült az albumra, vagy maradtak fiókban is további szerzemények?

Nem maradt semmi. Egyszerűen azért hagytuk abba itt, mert így vált teljesen egységessé, kompakttá az egész, az, hogy milyen hosszú, egyáltalán nem volt érdekes. Ez a személyes kérésem volt, amikor felmerült, hogy folytassuk-e a dalok írását, a meglévő témák kidolgozását. Mindent sikerült elmondani, amit szerettünk volna ez alkalommal.

A lemezen vendégként működik közre a legendás egykori Trouble énekes, Eric Wagner. Miért éppen ő? Korábban olyan nevek szerepeltek a Magma Rise kiadványokon, mint Kyle Thomas, Butch Balich, vagy legutóbb Karl Agell. Van még olyan énekes, akinek szívesen látnád a nevét egy Magma Rise CD bookletjében? 

Nem volt cél korábban sem, hogy mindenképpen lássunk bárkit is bookletben, egyszerűen adódtak az alkalmak. Volt, hogy mi indítottuk el, volt, hogy a közreműködő vendégtől indult az ötlet. Ez alkalommal egyáltalán nem volt ilyen ilyen terv a szövegek, a dalok írásának kezdetekor. Aztán a családban volt egy tragikus esemény, ez rányomta a bélyegét a dalírási folyamatra. Az amúgy is személyes hangvétel, témakör még személyesebbé, sötétebbé vált, ilyen irányba terelődött. Találtam, illetve kaptam egy Szent Ágoston idézetet akkoriban és nagyon mélyen megérintett, úgy gondoltam ennél komolyabb, átfogóbb módon nem lehet az élet-halál lényegét megfogalmazni. Ez az idézet adta a lemez keretét, ezzel kezdődik és fejeződik be, illetve az utolsó dal szövegének alapját is adja. Ehhez viszont egy kellő komolyságú, hiteles hang kellett, aki képes ezt a megfelelő módon tolmácsolni. Itt jött képbe Eric Wagner, aki vállalta ezt a narrátori szerepet. Tudtam, hogy vagy ő interpretálja mindezt, vagy nem kerül fel, nem lesz meg ez a „keret” a lemezhez, ami nagyon sokat ad hozzá, elindítja és lezárja azt, amit mondani akartunk. A lényeg fogalmazódik meg benne. Azt lehet mondani, hogy a sors keze alakította a dolgokat, ezért bukkan fel a hangja a lemezen végül. Nem szeretnénk erre kihegyezni a dolgot, ezért nem is említettük előzetesen a dolgot sehol, viszont óriási köszönettel tartozom neki a segítségéért.

A jubileumi Mood koncert kapcsán szó volt a négy sorlemez újrakiadásáról is. Várható valamilyen fejlemény ebben az ügyben?

Korábban volt róla szó, de szerintem nem lesz újrakiadás. A koncertanyag egy komoly esszencia, remekül szól, jobb, mint bármelyik korábbi kiadvány. Megkapták a dalok végre, amit megérdemeltek.

A Magma Rise által képviselt doom vonalon ritkán bukkannak fel fiatal bandák. Tudsz esetleg ajánlani az olvasóknak olyan új csapatot a tradicionális doom irányról, akiknek a muzsikájára az utóbbi időben felkaptad a fejedet?

Nem nagyon, nem követem az eseményeket sajnos.

Itt jönne az a kérdés, hogy mik a csapat tervei a lemez megjelenését követően… Jelen helyzetben van értelme feltennem?

Ha lehet, majd játszunk, ennyi mindössze. Valamikor biztosan lehet majd. Kivárjuk.

Kolossal kisebb-nagyobb megszakításokkal közel harminc éve zenéltek együtt. Mit gondolsz, mennyi ideig tudjátok még működtetni a bandát?

Hát, ami azt illeti, már túl is léptük a 30 évet , szerintem biztosan elleszünk még egy darabig…

(Az interjút készítette: Andris)