Satorinaut – Egy Pszichedelikus Űrünnep képei

Armand

2020. április 17.

0

A napokban mutatta be új próbatermi jam anyagát a hazánkban szinte egyedülálló műfajt képviselő budapesti Satorinaut trió. A pszichedelikus space, post-rockot játszó formációról tudni kell, hogy egyfajta zenei kommunában dolgoznak, melynek tagjai a Korgoth, a Lemurian Folk Songs, valamint annak oldalhajtása a Liquidacid egyes zenészeiből álltak össze. Kozmikus hangulatú zenéjükhöz a világegyetem mantráit társítják, melyek eredményeképpen egy Pszichedelikus Űrünnep képeit kapjuk. Hogy mi is áll ennek a szabadszellem, illetve a zenekar és társzenekarok hátterében arról a gitárost, Ambrus Bencét kérdeztem.

Szia Bence! Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést. Akkor kezdjük talán a legelején egy szembetűnőbb kérdéssel… Három zenekar mellé miért kell még egy másik?

Szia Armand! Köszi a felkeresést, mindig meglep az ilyesmi, és nagyon megtisztelő. Igaziból ezt úgy kell elképzelni, hogy egy nagy zenekar. A Lemurian Folk Songs az alap, abból ágazunk szét, pl. ha nem ér rá senki, csak Istvi mondjuk, hívunk egy basszert, aki beépül vagy nem, de a lényeg, hogy zenéljünk akkor abban a pillanatban. A Lemurian is így lett a Devla Mufflon-ból anno. Épp nem volt dobosunk, lehívtuk Istvit a kultikus ‘MIKI’-hez, és olyan jól éreztük magunkat, hogy maradtunk. Satori meg úgy, hogy Krisztiánnal nagyon zenélhettünk volna, és neki régi cimboráját, Robit sikerült épp becserkészni. Vele meg az volt a baj, hogy balkezesként úgy jazzelt a jobbkezes gitáron, hogy rögtön kisajátítottuk. Szóval nem az, hogy kell még egy zenekar, hanem ez jön magától.

A Satorinaut egy pszichedelikus rockot játszó formáció, melynek zenei világa nem áll messze a többi zenekarod hangulatától. Mégis miben más ez a zenekar a többitől? Hogyan is jöttem a trió első ötletei, hangjai?

Majd’ egy évig jammeltünk koncepció, zenekarnév és koncertezési vágy nélkül a Keleti Blokkban meg az újpesti Lemurian teremben felváltva.  Míg a Lemurian próbák néha kemény munkába, koncertre/turnéra/lemezre készülésbe fulladnak, itt kötetlenül pöröghet a sör, kávé, láncdohány… Az első hangokat én akkorra lövöm be, amikor Robi nekiállt a jobbkezesen jazz-elni, Krisz meg rá groove-swingelt.

Másfél év leforgása alatt három albumot készítettetek, ami egy „induló” zenekartól nem kis teljesítmény. Ezek szerint a zenei ötlettáratok ki fogyhatatlan?

Igazából sok konkrét témánk nincs. Sőt, amikor a stúdióba mentünk, is csak olyanok voltak, hogy „az elefántos bass” amiből bőven a felvétel után lett a Viparjaja, Vagy a „hatnegyed” ami Online Enlightenment lett.  De sok témát utána loptunk le a lemezről, ott még csak jammeltünk a szabadba. Ilyen a Dharma Express, meg az Interstellar Trainhopping. A banda nevét is csak a stúdiózás után ötlöttük ki nagy nehezen. Most, ha akarnánk, hetente adhatnánk ki új lemezt, mivel kicsit felturbóztuk a vidéki erdőszéli próbatermünket egy Zoom H4 felvevővel, és ijesztően jól használható. Így született mo mostani Slow Psychedelic Speedrock, meg a Gem Jam / Box Turtle Telepathy, amit a Psychedelic Source nevű bandcamp oldalra tettünk fel, hogy ne terheljük túl az embereket. Lekopogom, de kifogyhatatlan az ötlettár, igen.

De ez mondható el a Lemurian Folk Songs-szal kapcsolatban is. Hisz a tavaly szeptemberi Ima lemezeteket még szinte meg sem tudtuk emészteni, egy röpke féléven belül máris jött a Logos, ami majdhogy nem merőben másabb hanghullámokat hozott.

Az a kettő egy sessionön lett felvéve két nap alatt, 2019 nyarán és egyszerűen csak így válogattuk szét őket.  Ez volt 2 év munkája visszamenőleg, minden amit Nemesházi Attila basszusgitárossal írtunk, őt ősszel elszólította a dolga a Lemuriantól ugyanis. A Szabó Gergellyel írt számok meg a Maro-n lettek rögzítve.

De ha már az előbb a teljesítményeknél tartottunk. Becsléseim szerint, a téged érintő zenekarokkal 2019-ben összesen kilenc anyagot adtatok ki. Ez nem semmi! Csak gratulálni tudok hozzá.

Húha, igen, és nem is volt belőle baj. A Liquidacid 2019-2020-ban 8 lemezt és, vagy EP-t bocsátott útjára, a Lemurian kettőt a Satorinaut meg hármat. Igen ez nekem 13 lemez másfél év alatt, nem gondoltam még bele, keményen hangzik.  Ebbe nem számoltam bele a Psychedelic Source records néven futó gyűjtőoldalunkra feltöltött jammeket.

Kanyarodjunk kicsit vissza a Lemurian Folk Songs-hoz. Az Ima erősen a ’60-as, ’70-es évek pszichedelikus hangulatából adaptálódott. Mondhatjuk azt, hogy ez volt az lemezetek, ami miatt nagyobb figyelmet kapott a zenekar?

Talán igen, bár már a Maro is futott egy nagyot, igazából amint Kriszti elkezdett a zenekarban énekelni az már hatalmas ugrás volt hallgatóság terén.  Így szerveződött le egy francia turné, meg a lemezszerződés a Para Hoboval. Ők meg már tettek hozzá annyi managementet, hogy az Ima kilőjön és menjen egy két födkörüli kört. A Logos-t már megint teljes marketing-mentesen adtuk ki, nincs se manager, senki ilyesmi.  Ez a lemez még ehhez képest is az első igazinak mondható zenei siker lett mindannyiunk életében. Azóta, minden héten több üzenetet kapunk a világ minden pontjáról, karanténos emberek  küldenek magukról képet a macskájukkal Kanadából, lemezrendelések Ausztráliából stb. Kaptunk meghívást a német Embryo zenekar alapító tagjának a 77-ik születésnapjára májusra (persze virus előtt),  de még a kaliforniai Stoned and Dusted fesztivál is benne lenne a jövő évi szereplésünkben, meg ugye a német Tonzonen kiadó épp gyártja vinylen.  És senki se higgye, hogy bármennyi pénzt kerestünk eddig.  Minden, ami bandcampen, koncerten, vagy a merchen jön, az megy. Semmi esélyt nem látok, hogy valaha 0 fölé tornásszuk magunkat ilyen üzletellenes beállítottsággal, de szerintem jó is ez így.  A marketing bekaphatja… ha-ha. Persze ha a Para Hoboék nem segítettek volna az Imánál, értelemszerűen a Logos sem futott volna ekkorát magától.

A Lemurian háza táján most mi a helyzet? Ott várható valami a közel jövőben?

Jammeket akarunk felvenni itthon a zoommal, szépen kidolgozni rá ének témákat ilyesmi. Mivel koncert nincs,a világrenddel meg kitudja mi lesz, mást nem is tehetünk.

A másik két zenekar a Liquidacid és a Korgoth leginkább stúdió-jam projektnek mondhatóak. Ezek, hogyan jöttek életre?

A Liquidacid szinte ugyan úgy lett, mint a Satori. Épp senki sem ért rá próbálni, én meg a Keleti Blokkban megismert zenészek telefonszámai között böngésztem. Debreczi Ákos, és az Arkas-os Kocsis Csabira esett a választás. Csabinál technikásabb dobossal azelőtt nem találkoztam, Ákos nyugalma meg megrendített, szóval megtartottak nehéz természetem ellenére. A Krogoth az a Satorinaut-os Megyeri Krisztián és Banykó Pali ősember duója. Rotakapa dob és mocskos torz bass, élőben letépik a fejet.

A Satorinaut első anyaga az A Micro Trip from the Studio to Outer Spaces and Beyond már egy meglehetősen kiforrott, pezsgőn vibráló anyagként jelent meg, amire párhónapra rá jött a folytatás a Montañas, Mares, Desiertos y Vagabundos képében. Mind a két anyag meglehetősen dinamikus és karakteres, és leginkább hosszúra nyújtott témákkal van tele. Van valamiféle koncepció a témáitokkal kapcsolatban, vagy ezek, amolyan zsigeri, ösztönszerűen „bedugom a gitárt” és jönnek?

Mindkét anyagot a Lemurian megszokott stúdiójában az Abnormalban vette fel nekünk Philipp László egyszerre egy 5-6 órás session alkalmából. Azért került két lemezre, mert többen mondták, hogy nem lehet egybe végighallgatni az intenzitása miatt.  A Viparjaján kívül pedig semmi nem volt megírva, az is csak félig.  Ha úgy vesszük „kamu az egész”, de Robi szerint meg „ilyen zenét nem szabad csinálni, egyszerűen tilos”. Valahogy 2019-ben mégis nemzetközi top 20 lett, 0 marketinggel, pár hónap múlva meg már a JÜ-vel játszottunk együtt. Nem vagánykodni akarok, csak szerintem is van valami humbug a dologban, és nem is értem igazán.

Viszont a legutóbbi albumotok, aminek alkalmából most beszélgetünk egy bő órahosszas, úgy mond a nyugalom tengere, főleg az ∞ OHM. Az egész egyfajta karantén jam, ami nyugis és utaztat. Ezzel ez volt a cél?

Krisztián majd’ 3 hétig karanténozott otthon, míg sikerült rávenni, hogy kijöjjön hozzánk a jam-házba.  Hatalmas energiák szabadultak fel akkor. A „végtelen” OHM létrejöttét egy véletlenül túltekert phaser pedál segítette elő. Ha az nincs, végigkenődik az egy óra speedrock, úgy, hogy a végén egy nagy massza maradt volna, meg mint egy hangszóró szakadás egy pontba tömörülve. Említettem, hogy azóta van egy új anyag a psychedelic source-on, kicsit nyugisabb is legg, meg beüzemeltünk egy félig rossz olasz hetvenesévek „GEM” tranzisztoros szintit az érdekesség kedvéért.

Bence! Köszönöm az interjút! Ha az érzésem nem csal, hamarosan újra hallunk rólatok.