Legutóbbi Guided By Evil Light (2016) lemezük óta jelentős átalakuláson ment át a Dél-dunántúli, baranyai tradicionális heavy/doom vonalas SpiritBell zenekar. A lemez megjelenése után néhány hónappal a zenekar soraiból végleg távozott Márkó Zoltán gitáros, aki Patak ‘Pixi’ Sándor énekes mellett a banda egyik lekel volt. De elötte még egy közös, utolsó nekifutásra csokorba szedték és kiadták korai demóikat, és feldolgozásokat tartalmazó Echoes of the Past (Demo Compilation) anyagukat. Időközben a zenekar többi tagjai Golyák Csaba és Heil Ákos is úgy döntöttek, hogy a SpiritBell már nem fér bele az idejükbe, életükbe. A mikrofon előtt így egyedül Pixi maradt, aki nyomban hozzá is fogott a banda újjászervezéséhez. Így került a képbe Marásek Viktor gitárost, akivel azonos zenei elképzeléseik révén hamar megtalálták a közös hangot. A ritmusszekcióban pedig Sovány András (MoonRiver) ragadta magához a basszusgitárt, míg a dobok mögé a németországi Daniel Müller (Somewhere in Nowhere, Goat of Mendes) ült be. Ez a felállás első bemutatkozás gyanánt rögtön fel is játszott egy dalt a Burning Sun Records által megjelentetett Pumpkin Invaders elnevezésű Helloween feldolgozáslemezre.
Időközben Sovány András egyéb elfoglaltságai miatt távozott a csapatból, helyét, illetve basszustémáit Marásek Viktor vette át. A SpiritBell tehát trióként folytatja munkáját. Ez a felállás (Patak ‘Pixi’ Sándor éneke, Marásek Viktor gitár/basszusgitár, Daniel Müller dobok) a napokban tette közre új, két saját és egy feldolgozás dalt tartalmazó Keep the Fire című EP-jüket, ami jövőre érkező első igazi nagylemezük előfutára is egyben. A kislemez dala a tőlük megszokott heavy metalos (Metal Church, Vicious Rumors, King Diamond, Saxon, Accept) érából táplálkoznak megízesítve némi tradicionális doom metalos pikantériával.
Ezen ősi esszenciák összetevői már címadó daluk, a Keep the Fire markánsan nyitó riffeléseiben erősen megmutatkoznak, amik egyfajta húzómotor lendületével viszik végig a dalt. Van benne egy pillanatnyi doomos belassulás, ami átcsap egy finom lírai betétbe, majd egy ízes fémszálas gitárszólóba és minezek felett Pixi hidegrázós, visítós dallamai hasítanak.
Második saját daluk a Forged in Storm, ami a ’80-as évek jellegzetes galopp (Iron Maiden) metal vonalán cammog végig, magán hordozva a tradicionális heavy/doom és az epic doom feszesebb pillanatait, melyeket himnikus hatású harcias (Manowar) zárásukkal koronáznak meg. Az EP-re felkerült feldolgozás pedig nem más, mint a Danzig egyik nagy klasszikusa, a Dirty Black Summer. Ez szerintem sokunk nagy kedvenc így érthető, hogy legelőször ezt hallgattam meg róla… De semmi misztifikálás. Ahogy az a nagykönyven meg van írva, úgy tolják vissza a dalt, még a kis hangulatkeltő mennydörgések is benne vannak. Pixi igyekszik hozni Glen bácsi jellegzetes „Evil Elvis” orgánumát (meg is lepődtem, hogy ilyen hangon is tudd énekelni), de azért itt-ott becsúszik a rá jellemző fejhang, ami inkább egyedileg színezi a dal dallamait. Összességében remeklett. Jó kis záró levezető lesz majd a koncerteken.
…és összességében az EP is remek lett. Úja előhozták a „garázs” heavy metal hőskorszakát, ami mára sokaknál retró hangulatban tündököl és fénylik. És megmutatták, hogy hogyan is lehet egy bandának szinte a nulláról, kitartással és akarattal újra kezdeni ezt a metal életet.
S T A Y T R U E ! srácok… én várom azt a nagylemezt.