Longing For Dawn
A Treacherous Ascension
Ahogy az első dal címe is mutatja: End of Laughter (én azt hámoztam ki belőle, hogy a nevetés vége) ez az album messze nem szól vidám dolgokról, nevetésről (persze ahogy egy igazi doom-tól várható)…
Az album hangulata nagyon katatón, és depresszív, bárki jókedvét elveszi. A borító is ezt a képet adja vissza nekünk (sötét felhők az égen, egy magányos tó). A dalokat nem kezdem el egyenként elemezni, mivel nincs értelme… A mindösszesen 4 számból álló lemez pontosan 48percnyi érfelvágós kemény doomot áraszt a hallgatóra. Egyáltalán nem könnyen emésztehő az anyag, sok hallgatást igényel a megértése. Viszont ha valakire rátalál az album hangulata nehezen szabadul tőle.
Sokat nem tudtam meg a zenekarról, sem a promo cd-ből, sem a hivatalos oldalról, viszont a zene magáért beszél. Erős az album atmoszférája… Mire a hallgató a végére ér a lemeznek teljes magányba fordul.
Aki keresi a hasonló hangulatú zenéket, lemezeket, annak ajánlom… Aki nem a „sírva vígad a magyar” típus, annak nem
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.