Ha nagyon le akarnám sarkítani a dolgokat, azt mondanám; kétféle epikus doom irányzat létezik. Az egyikben Rob Löwe is érintett……
Most viszont a másik csoport talán legjobb zenekaráról lesz szó. Az Isole természetesen Svédországban született, ott ahol minden melodikus doom zenekarok atyja, a Candlemass is. És lőn,…. van még hely a képzeletbeli dobogón! Különösen akkor, ha ilyen minőségi, megbízhatóan magas színvonalú albumokat írnak, mint pl. a jelen ismertető tárgya.
A 2004-es alakulás óta egy demo, egy EP (The Beyond) és három sorlemez (2005 – Forevermore , 2006 – Throne of Void, 2008 – Bliss of Solitude) a csapat ajándéka.
Lassan, megfontolt tempóban indul a By Blood. A makacsul ragaszkodó riffet, hamarosan törtető lábdob emészti fel, amit egy igazi doomos vokáltéma old. Természetesen azonnal beugrik a kortárs melodikus doom főáram alapbandáinak neve, különös tekintettel a Solitude Aeturnusé. A váltakozó – de még véletlenül sem szélvész – tempó nagymértékben segíti a barátkozást. Ez egyben arra is garancia, hogy hosszabb távon is előkerüljön az anyag. Öröm hallgatni a csodálatosan kidolgozott gitárjátékot. Az egyik hathúros rengeteg díszítéssel, harmóniával ékesítgeti a masszív, lassan araszoló doom témákat.
A második dal kimért tempója mellett feltűnő heroikus refrénjével hódít. Szépen kidolgozott, többszólamú, markáns énektémák menetelnek, sokszor a verzék helyén is, hiszen mindkét bárdista énekel és nem is akárhogy.
Feltétlenül érdemes meghallgatni az Imprisoned in Sorrow c. dalt, mely melankolikus bevezetője ellenére egész komoly sebességre pörög fel – hála a duplázónak – egy váratlan kiállás után. És azok az énektémák! Napokig keringtek a fejemben.
A címadó dalban ünnepélyes, ám pokolian sötét riffek ostoroznak szakadatlan és csak a rövidke, akusztikus leállások engednek megpihenni. Betemet a fájdalom, szemernyi esélyed sincs a túlélésre….. Nincs jogod a mához….. Isten legyen hozzád irgalmas!
Dying. Nyomasztó, itt-ott gregorián-szerű dallamokkal hív. Te vakon követed, mi mást tehetnél. Fogva tart. Elemészt.
És végül 11 és fél perc epikus doom esszencia. Shadowstone. Van még remény? Aligha…
Kihagyhatatlan.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.