Mielőtt valaki a szőlőlevelekkel díszített logó alapján valami borgazda zenére számítana, le kell hogy törjem kedvét a görbe este gondolatának társkereséséről, hiszen ez egy újabb Solitude Productions anyag, pontosabban ez speciál BadMoodMan Music, de a két kiadó annyira összefonódott már, hogy még véletlenül se mennék bele az osztályozásba. A meglepő azonban ez esetben az, hogy végre egy anyaországbeli kiadvánnyal lettünk gazdagabbak, hiszen a Wine From Tears orosz, Samarában alakultak 2002-ben és a tavalyi Through The Eyes Of A Mad egyetlen anyagjuk eddig. A hangzás mély és patetikus, a külsőségek szépek, a zene pedig a doom death…
Erőteljesen érződik rajta a korai Paradise Lost (tehát a Gothic és Icon féle idők lenyomatai), ahogy a korai End Of Green, Katatonia és My Dying Bride, Anathema, Mindrot, Orphanage, Lacrimas Profundere is. Lényegében a recept pofonegyszerű; megkeseredett dallamokra szép billentyűk állnak rá, melyre süvítő vagy zakatoló riffek épülnek mély hörgéssel illetve dallamos énekkel-beszéddel kísérve a fájdalmas végbemenetelt. Az orosz fiatalok ügyesek, zenéjük minőségi, de annyira lerágott már ez a csont, még a jól hangzó témák ellenére is, hogy új nyarat igencsak nem produkálnak vele. Maria Zvyagina billentyű szárnyalásai és gyönyörű hangja se ad igazán új halmazokat a csapatnak, egy azonban biztos, minőségi anyag…
…ami azoknak a gothic-doom-death rajongóknak adhat sokat, akik fanatikusan a műfaj elkötelezettei, aki csak felületesen pörgeti az ilyesmi műfajokat, az a szőlőlevelek helyett, inkább egy jó hideg sörrel enyhítse a tikkasztó forróság gyöngyösítette homlokát, s a haldoklást hagyja meg a Holdfelkeltében bámészkodó árnyalakoknak!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.