Arkona
Ot Serdtsa K Nebu

(Napalm Records • 2007)
Nunu
2009. október 23.
0
Pontszám
10

Nedves párákat terelt a hideg, hajnali szél, amitől nyirkos csöpögés ébresztgette a csöndes orosz falucskát. Ám a köd leple alatt valami baljós fenyegetés nyújtózkodott, és amikor a hajnal első derengése fölbukkant, a szélső házon túli nyírfaligetből bestiális üvöltés harsant. Megelevenedett a homály, és irgalmatlan, varég harcosok rohanták el a roskadó kis házikók védtelen népét…
1168-ban Nagy Valdemar dán király és Absalon, Dánia érseke által vezetett seregek elfoglalták a Rügen szigetén álló Arkona várát, az utolsó, pogány, nyugati szláv erődöt, és keresztény hitre térítették az ott élőket.

2002-ben, Moszkvában megalakult egy zenekar, amely a céljának szánta, hogy méltó emléket állítson a kereszténység előtti idők szláv népeinek. A korai, tagcserés idők után lassan kialakult a zenekar jelenlegi felállása, amelyik elkészítette 2007-ben a banda 4. lemezét, jelen ismertető tárgyát. Az ezt megelőző, Vo Slavku Velikim! lemezzel találkoztam először, és azon is hasonló, méghozzá hasonlóan magas szintű muzaika található (2008-ban a Napalm Records újra kiadta mindkét lemezt, elérhetővé téve a szélesebb közönség számára).
Orosz nyelvű, pagan-folk metal hallható, 12 tételben, 60 percen keresztül, igazi, orosz dallamvilággal, népi hangzással kísérve a néhol black-metal rokon metal muzsikát. Az egész zene koncepciója közel áll a mi Dalriadánkéhoz, a legfőbb különbség a két nemzet dallamkultúrájának különbözőségében rejlik. Az Arkona-ban nincs férfi ének, Mása „Scream” Arhipova énekesnő felelős a hörgős és a tiszta énekhangért egyaránt. Mása hangja, amikor dallamokat hoz, „asszonyosabb”, mélyebb, mint Binder Lauráé, míg az utóbbi a kedvesét hazaváró leányé, Mása orgánumában benne rejlik Oroszország Anyácska minden bánata, öröme és szilaj vadsága. Valamivel többet énekel tisztán, mint hörög, de az utóbbi is bőven gyakori a lemezen.

A dalok változatosak, az kis falut lerohanó varég harcosok vérgőzös tombolását megidéző, black metal nyitószámtól egészen az akusztikus, népi hangszerekkel előadott Gutsulka című, 5. számig, de ilyen a 11., a Sva is. A legtöbb tétel tempósabb metal, váltakozva hörgős és tiszta vokállal, hol gitárral, hol pedig népi hangszerekkel, billentyűsökkel hozott népi dallamokkal ízesítve. A lemez kifejezetten szépen, arányosan szól, profi produkció. Én mindössze egy hibáját fedeztem fel, ha betettem az albumot, valahogy nem akaródzott kikerülni a lejátszóból. 🙂

Masha „Scream” Arhipova – ének
Sergej „Lazar” – gitár
Ruslan „Kniaz” – basszus
Vlad „Artist” Sokolov – dob, billentyű
Vladimir Cherepovsky – fúvósok, dudák