Lássuk mit is dobott össze a lengyel Mouga, mely populáris zenéjével tökéletes elegyet alkot a jelen és közelmúlt rock zenei berkeivel, amúgy 2005-ben alakultak, 2008-ban kijött egy három számos EP-jük melyről egy nóta rákerült a debütre is, amiről most olvasol. A dolog lényegében ennyi, ja és a Mystic Production adta ki.
A külsőségek jól illenek ehhez a színes kavalkádhoz, melyben rengeteg ötlet és érzelem oldódik fel a nem botkezű srácok karjában. Gyakorlatilag alternatív metal, new wave, punk, nu metal és HC-emo húzásokkal. Olyan neveket tudnék megemlíteni, mint a korai H-blockx, vagy a késői Papa Rouch, System Of a Down, Enblema, Bad Religion, Alice In Chains, Know és még sorolható lehetne a sor a súlyosabb és undergroundabb vonalon belül is melynek egy része egyre divatosabb és maistreamebb (Evry Time I Die, Converse), hiszen a rengeteg dallamban azért egész súlyos screamo témák is kifejlődnek, ahogy a jazzes alternatív megoldások is ügyesen kerekednek ki. Ellentétben a használt emo jelző ellenére, nem csöpögős, mondvacsinált szomorkodást hallunk, valós mélységek és átvezetések adják közre az ügyesen összerakott nótákat. Bár nem az én világom az, amit a Mouga csinál, mégsem zárhatom ki, hogy hangulatfüggő, s ami már első ismerekedésre kitűnik, az a remek vokál és kórus használat, illetve a gitárok technikás elhúzása , zakatolás, törés, lüktetés, szaggatás s persze hatalmas kifejlődések, lecsengések és elszállások, melyekben néhol a háttérben okos samplerek is erősítik az összképet.
Nem rég egy szintén lengyel bandáról írt kritikámnál felmerült, hogy a lengyelek lassan metal nagyhatalmak lesznek. Nos, így a választások előtt talán nem mondok ki túl nagy dolgot, ha azt írom, nem csak zeneileg hagytak le minket, s moráliskérdéseik nem csak a fémen mutatnak túl… mi meg csak lesünk, ők hogy jutottak el oda, ahová mi soha se fogunk, s mindent nem foghatunk arra, hogy északabbra vannak, mint mi…
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.