Lassan ötödik évébe lép kritikusi pályafutásom egyesek örömére, mások bánatára, azonban sorsdöntő történés következett be. Az emberek nagy része szerintem nem fogja érteni a jelentőségét, de nem is baj. Kaptam anyagot Bulgáriából, s hogy ez miért nagy dolog? Mert az az ország még rosszabbul áll gazdaságilag, mint mi (ehhez aztán valóban tudás kell, meg remek múlt, hogy a mi szarban fuldoklásunkat túlszárnyalja egy nemzet), illetve nem is bővelkednek metal és rock csapatokban ennek ellenére a Hyperborea nevű formáció 2007-es anyagját küldte el a zenekar. A kiadás meglepően igényes, a hangzás a Kelet-európai régió szempontjából korrekt, s a zene elméletileg death metal. Azonban, ha ennyire a Balkánról érkezik valami, akkor az vagy nagyon súlyos és beteg anyag lehet, vagy csapnivalóan rossz, nos a Hyperborea a kettő között evickél – ém mindegyikből visszafogottan merít, amúgy pedig 1997-ben alakultak Szófiában, s a 2001-es demójuk után 2004-ben látott napvilágot az Architecture Of Mind címre keresztelt debütjük. Amiről most olvastak az a második nagylemez, amelynek a borítója és igényes bookletje ellenére némi kacagással töltött el, hiszen úgy néz ki, mintha iszonyat esne az eső, s egy ember bámulna be ordítva a szélvédőn, hogy engedjük be az anyósülésre. Ismerve az esernyő fogalmát kinn reked és nem tocsogja tele a lábtörlőinket, azonban némi figyelmet azért szentelünk rá. Mellesleg a Hyperborea is olyan zenekarnév, amelyből sok létezik; némelyik aktív is. Hogy a félreértéseket elkerüljük még egyszer tudatosítom; ez a bolgár Hyperborea!
Gondolom azt sem kell mondanom, hogy a bő háromnegyedes anyag a világ megváltásán nem munkálkodik, s az angol nyelvhasználatnak köszönhetően még kulturális érdekességekben sem gazdag. Akkor mit is hallunk a Cryogenic Somnia-n? Egyszerű, alapvető alapokra fektetett death metal, melyben a korai Gorefest és Benediction párhuzam élesedik ki leginkább, illetve néhol a késői Carcass leegyszerűsített fulladása. Egyszerű tuka-tuka témák keveregnek itt, melyek a középtempó és az enyhébb dallamok szárnyain vágtáznak, némi thrash töltettel. Az old school death metal jelzőt valahogy mégse mondanám rá, ahhoz túlságosan is modern és mai a hangzás. Néhol egész komplex tekerések kerekednek ki, ahogy az enyhén heavys szólók is észrevehetőek, ám ez még korántsem elég, hogy korrekt vagy igazán kiemelkedő anyagnak iktassuk be a fémzenei tárházba. A bolgár srácok az átlag felett teljesítenek, de meg sem közelítik az elrugaszkodásra jellemző hordák szintjét. Biztosan remek koncertet adnak egy klubban vagy egy kisebb rock zenéhez szokott szórakozóhelyen, de semmi olyat nem hallunk a korongon, ami negyed óra elteltével a fejünkbe maradna. Hogy ennek ellenére mégis miért nem húzom le a lemezt? Mert nekik aztán valóba sokat kellett dolgozniuk azért, hogy egy ilyet lerakjanak arra a bizonyos asztalra. Én magam velük ismertem meg a bolgár death metal, de az a helyzet, hogy más műfajban dolgozó helyi csapatot se ismerek. Ha több komplex váltást és matekos masszát hallanánk, vagy több lenne az igazán belezős darálás és csépelés, talán a megítélés is másként alakult volna. Aztán mégiscsak tévedtem, hiszen embereink az album mellé egy DVD-t is mellékeltek, s itt a kulturális szegmens még, ha a délceg kapitalizmus felől is érkezik, és nem a nép lepárlataként, HP lemezen jött, ide haza még ilyet soha sem láttam. A DVD koncert összevágásokat takar, több helyszínen felvéve, amatőr kamerabeállításokkal, de korrekt hangzással. Kiderült, hogy igen, élőben is ütik a nótákat így, ügyesen bánnak a hangszereikkel és a szeretik a sört. Betekintést kaphatunk a stúdió munkálatokba, bemutatkoznak bolgárul, meg minden egyéb extrával kedveskednek, s ezek nagyon érdekesek is lennének egy nagy csapat esetében, melynek érdekelnek a mindennapjai, s az amit a korong hallgatása közben nem láthatok-érthetek. De a Hyperborea nem egy Slayer, nem egy Morbid Angel és nem is egy Napalm Death… az hiszem ezzel elmondtam erről mindent, ettől függetlenül…
…aki kedveli az egyszerű, de azért izmos, némileg régi sulis halálba metszett fémet, melyben a dallamok is komoly szerepet kapnak és harmonizál az összkép, az nyugodtan próbálkozzon a keleti blokkból érkező roncsolókkal!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.