„Több világosságot!”
/Goethe/
A Solitude Productions megint csak ránk húzta a Halál és elmúlás délceg sálját, amely úgy marja el nyakunk, mint a vasat a rozsda. Mostani savazásra szánt befecskendező komponensünk az orosz Septic Mind, a mindössze két személyes formáció Tverben alakult 2006-ban, 2008-ban megjelentettek egy szerzői kiadásban napvilágot látott debütöt, tavaly pedig a folytatásban segédkezett az imént említett kiadó, amelyhez rengeteg minőségi csapat kapcsolható. Természetesen mindegyik a maga szférájában, a Septic Mind muzikális tartalma a nyomasztó és szárnyaló, lépkedő és hempergő, kísérleti funeral doom halmazába kapcsolható.
Ahogy hallgatom ezt az elsőre végtelenek tűnő utazást a mélységbe, tátongó űr és kozmikus magány közé vetítve olyan nevek jutnak eszembe, mint Neurosis, iSiS, Tribes of Neurot, Culper Ring és természetesen még sok más név. Az orosz haldoklás brigád lényege a zajokban és a hangulatban rejlik, amelyből néhol kellemes, de többnyire nyomasztó és vontatott, ziháló döngölések emelkednek ki, s ami ezek mögött marad, az legkevésbé se nevezhető a lét bármelyik perspektívájának se. Gyakorlatilag a vegetáció se igazán találó, ez maga az élet elvesztése és a semmibe hullás drone és barlangszerű csarnokok mögött, mély hörgéssel kísérve. Nehéz, mély és embertelen képződmény, amely egyenletes hangzása végett mégsem annyira frusztráló, mint inkább pihentető. Nyomokban találni sludge és klasszikus doom elemeket is, ám ezek jelenléte korántsem változtatja meg a pátoszból Pokolba ívelő utazást.
Ha a mélység hatalom, a hatalom pedig erő, akkor bizony The Beginning egy olyan kezdet, mely velejétől romlott és már az első másodperctől a végességet és a beteljesedést tartja szeme előtt. Nincs a létezésnek valós abszolutóriuma, hiszen minden kezdet magában foglalja a végét is, de az ember olyan lény, amely reménykedik. Nos, orosz barátainkat elhallgatva ez utóbbi szó nincs a fogalomtárban, de még az emlékekben sem…
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.