A bolgár Eufobia 2004-ben alakult, jelent már meg lemezük tavaly Insemination címmel és máris itt a második kiadvány, a kicsit semmitmondó című Cup Of Mud.
A srácok a promóciós lapon hosszasan sorolják merre jártak már (Németország, Lengyelország, Szerbia, Románia, sőt hazánkban is) és hogy kikkel játszottak együtt (Dark Tranquillity, Sinister, Malovement Creation, Negura Bunget). Szóval tapasztalatszerzésre az előző lemez óta volt lehetőségük, vajon éltek vele/ragadt rájuk valami?
A nyitó Violin egy akusztikus, üveghangos témázgatással kezd, később a VHK-t juttatva eszembe – ebből persze még nem derül ki semmi. A Maligna az első pár másodpercben úgy hat, mintha egy svéd death anyagot hallgatnék, de hamar elmúlik még ez is. A hangzás aránylag elmegy (szódával), kivéve a dobot: vagy agyon van triggerelve a dobsáv vagy virtuálisan oldották meg a dolgot. Utóbbira tippelek. Nem is lenne ezzel gond, mert normális programmal meg lehet oldani, és ha ügyesen kezeli a programozó, nagyon nehéz megállapítani, hogy valóban gép-e a dob avagy sem… Képzeljetek el egy szépen kikevert basszus-gitár-éneksávot ezzel a szörnyűséggel…
Death ’n’ Roll-t emlegetnek a srácok stílusmeghatározásként. Hm! Hogyan is írhatnám le ezt a zenét? Egy ötlettelen, jellegtelen és egyetlen pillanatában sem megkapó dalcsokor a Cup Of Mud. A számok felépítése nekem kékhasú nagyon: mintha lett volna pár tucat témájuk és véletlenszerűen, hasraütésre rakták volna össze a dalokat.
Tényleg minden rossz szándék nélkül mondom, kb. az az érzésem a dalok hallatán, mint amikor 16 évesen nyomtuk az első próbákat. És ha a zenekar már idestova 6 éve zenél, akkor a Cup of Mud-ot hallgatva azt kell mondanom, nem sok jövőt látok az Eufobia-ban.
A dalszövegekkel sem libbentik meg a művészi fátylat; íme egy idézet a Frog címűből:
Be sure that I don’t mind that you’re a frog inside
So would you be so kind to eat me like a fly”
A lemez hat paneles digipak formában látott napvilágot, és még ezt sem tudták kihasználni. Legalább a külcsín lenne szép és jó, ha már digipak…
Két klip is „színesíti” a multimédiás CD-t, ezek közül az egyik a Cruel Child:
A Violin instrumentális verziója legalább adott némi vigaszt, de semmi több. A tapasztalatszerzés elmaradt.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.