Valahogy ma már kapásból nyúl az ember (a kritikaíró, vagy ha úgy tetszik „én”) egy kis infoguberálás miatt a Metal Archives oldalra. Ez a net betegsége, de fene egye, mindig lehet valamit tanulni! Most speciel az lepett meg, hogy franciahonban három Myrkvid nevű formáció is tevékenykedik. Természetesen mint ahogy az szokott lenni, harmadik tippre találtam meg az én Myrkvidemet, és azonnal fel is kacagtam az oldal első mondatán, ami így hangzik, hogy: „a csapat nem összekeverendő a Myrkviddel és a Caenből származó Myrkviddel„. Oké! Szóval a nem feltétlenül szerencsés névválasztás egy 2007-ben alakult francia tradícionális black csapatot takar, akiknek a szintén nem feltétlenül eredeti Satanic Inquisition című EP-jük az első kiadványuk.
No de a névválasztások körüli csipkelődést félretéve nézzük a lényeget, vagyis a zenei tartalmat! Azt hiszem a CD-tok belsejében megtalálható „We play only Black Metal without fuckin’ compromises!” felirat tökéletesen meghatározza önmagát. Az EP négy tétele igazi koszos, de abszolút élvezhető hangzásba bújtatott old school északi black metal esszencia, nagyjából a 90’-es évek közepe-vége érájából csipegetve. Szerencsére a srácok nem a kávédaráló erejét és zeneiségét fedezték fel, így a Satanic Inquisitionre minden klasszikusság mellett egy melankólikus, ambientes hangulatfátyol borul, ami bőséggel megrakott igazi északi fagyos dallamokkal és melódiákkal. Azért a jellemző középtempó mögött, a megfelelő helyen a köpülés is megkapja a maga szerepét, így a sebességorientáltabb zenék hívei sem fognak csalódni. Myrk vokalizálása nyers és koszos, tökéletesen passzol a megcélzott hangulatvilágba. Szerencsés helyzet, hogy minden szükséges zenei panel alkalmazása mellett sem lett sablonos a végeredmény.
Nagyon nagy megfejtéseket, vagy már ezerszer leírt frázisokat nem érdemes puffogtatni, hiszen aki az adott korszak skandináv tradicionális vonalát favorizálja (Dark Funeral, Gorgoroth, Burzum, Darkthrone), az tökéletesen meg fogja találni a számításait a francia srácok munkásságában is, hiszen a szív a helyén, a zeneiség rendben, a körítés pedig nemes egyszerűséggel szolgálja a zenei tartalmat. A csapat köszönetnyilvánítása azt hiszem tökéletesen felteszi a pontot az „I”-re: „Thanks to all our supporters, fuck to all others!!!”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.