A Wojtek egy meglehetősen zajos, és egyben idegesítően atmoszférájú apokaliptikus drone/sludge metalos zenekar Olaszországból. A csapat 2019 májusa óta létezik, nevüket egy lengyel „hős” medvétől kölcsönözték, aki a Monte Cassinó-i csatában harcolt. Bár a zenekar nem nagyon akarja sem önmagát, sem zenéjét bármiféle skatulyába rakni, mégis elkerülhetetlen, hogy torz, néha zavaróan zümmögő iszapos hangjaikra ne aggassuk rá a megszokott behatároló jelzőket.
Az öt fős csapat röviddel megalakulása után pár honnappal adta ki első s/t EP-jet, amire 4 meglehetősen súlyos tételt tettek fel. Ezek egyfajta iránymutatóként szolgáltak a bandának, aminek eredményeként most egy újabb komplex összeállítású masszával jelentkeztek Hymn For The Leftovers című elő lemezük sötét tónusú társadalmi kiáltásaiban. Elmondásuk szerint lemezüknek nincs semmilyen koncepciója, inkább csak az adott témát akarták megragadni, ami jelen korunk cinizmustól és a rabszolgaságtól frusztrált, elfásult hétköznapi rutinszerűen élt élünk kivetüléséből fakad.
A Hymn For The Leftovers kaotikus himnuszaiból zsigerien köszönnek vissza a Neurosis, a Will Haven, az Eyehategod, a Norma Jean és hasonszőrű bandák hatásaik, amikhez a kiszámíthatatlan hétköznapi lét zajos, szennyes képei keverednek. A meglehetősen nehéz klausztrofób benyomásokat keltő Honestly szélsőséges és egyben nyomasztó nyitó zaj-káosza alól nyakszorítóan törnek elő komor, fullasztóan iszapos fémszerkezeteik, melyeknek dagonyája pöcegödre hasonlító szaggal az ezt követő Curse mocsaras döngölős riffeinek egységeinek posványában is tovább terjeng.
Ez előző két dallal ellentétben az album további része, a Crawling és a Striving groove alapokra helyezett erőteljesen sludge / thrash / hardcore befolyáságú témáik némileg könnyedebb, de összeforrottabb szónikus, némileg gépies gyalulást szolgáltatnak, amikhez természetesen hangképek formájában társul a zenekar veleszületett kaotikus eleganciája, és velőtrázóan félelmet keltő hangulata. Mindezeket a kissé neuro-punk, futurisztikus felfogással záró Empty Veins hipnotikus zajorgiájában hevítenek a világvég közelgő robbanásának tetőfokára.
Egy haldokló társadalom, haldokló világképe. Röviden így jellemezhető a Wojtek monoton, nem épp életvidám hangulatot árasztó zenéje, ami mai jelen helyzetünkben nagyon is helyén való alkotás.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.