A holland No Gods No Masters négyszámos debütanyagának első taktusai, valamint maga a nyitó dal olyan benyomást keltett, mintha egy kiadatlan Eyehategod anyag került volna kezembe. Aki ismer engem, tudja jól, hogy abszolút kenyerem az effajta muzsika, így a NGNM által művelt stílus is alapvetően szimpatikus. A srácok 2012 vége felé alakultak (tehát még friss versenyzőknek számítanak) és minden bizonnyal az amcsi, déli súlybrigádok hatására kezdtek el zajongani. A promólap egyébként az Electric Wizardot, Iron Monkey-t és a mindenható Black Sabbath-ot is megemlíti párhuzamként, ezen bandák ismérveit ötvözi a No Gods… az olyan hardcore irányából érkezett bandák jellegzetességével, mint az Integrity vagy a Cro-Mags.
A banda neve számos helyről ismerősen csengett, lévén, hogy az Amebixnek és Arch Enemy-nek is van egy ilyen című dala. Főhőseinknek azonban semmi köze az említettekhez. A folytatás (Lost For Words) ugyancsak felidézi a New Orleans legsúlyosabbjának titulált Eyehategodot, ugyanakkor a hamisítatlan doomos részekről beugrott a Trouble és Saint Vitus is. A Retired c. tétel kezdése már tipikusabb, elsőre ez tűnt az EP legkevésbé erős számának, jóllehet agresszivitása egy másik nagy favoritomra, a Raging Speedhornra emlékeztet. Ebbe is rejtettek a végére egy jobbegyenesként ható ultradoomos betonozást.
A negyedik (és egyben utolsó) zöngeményben szintén ígéretesen vegyülnek a sludge/stoner kalapálások a HC-s dühvel. A súlyos riffekért felelős gitáros, Michiel Toenink által rögzített és kevert anyag mocskosan szól, ahogy az irányzat nagykönyvében meg vagyon írva. Hallatszik, hogy nem többmilliós felvétellel van dolgunk, mégis kellő döggel megdörren. Egyetlen hiányosságot tudnék mindössze felhozni az EP felépítésével kapcsolatban: a számok között nem hagytak szünetet (tkp. egybefolynak), emiatt sokszor azt hiszem, még mindig ugyanaz a szám megy. Észre se veszem és máris új témába kezdett a banda. Erre azért a jövőben jobban oda kéne figyelni.
Ezt a fajta muzsikát nem kell nagyon túlagyalni, pont ösztönössége okán is működik annyira. Összességében megbízhatóan rakkolnak végig a fiúk a rendelkezésre álló közel 20 percben. Remélhetőleg a nagylemezről is, amennyiben lesz, hasonlóan jókat írhatok majd. 🙂
Az anyag megtalálható a csapat Bandatábor oldalán is.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.