Chordewa
Recast Gear for the Mindcraft Course

(Szerzői kiadás • 2014)

2014. április 6.

0

Pontszám

7

 Mi az a „Chişinău„? Egy város. Hol helyezkedik el? Moldovában. Mi az a Chordewa? Egy progger death banda. Egy abból a huszonhét moldáv csapatból, akiket speciel jegyez a Metal Archives. Csak viszonyításképpen, ugyanezen portálon, kicsiny hazánk jelenleg 976 csapattal képviselteti magát. Ez persze nem mérvadó, semmilyen messzemenő következtetést nem érdemes levonni belőle, egyszerűen csak egy kis érdekesség. Egy kis kuriózum. A Recast Gear for the Mindcraft Course pedig a banda bemutatkozó lemeze, szerzői kiadásban. Hogy azonnal visszacsatoljak és ellentmondjak magamnak, még is csak számít egy kicsit a származási hely abból a szempontból, hogy végső soron egy zenei értékelés mindig és kizárólag szubjektív élmények átadása egy médiumon keresztül azoknak, akik érdeklődnek iránta. Ennek fényében azt mondom, hogy nagyon is emelt az össz megítélésen nálam, hogy nem Német, Francia, vagy Norvég földről érkezett ez a bemutatkozó lemez, ahol sokkal inkább adottak a lehetőségek egy ilyen szintű debütlemez és kiadvány elkészítéséhez, mint Moldáviában.

 Az első benyomásom az volt a csapat zenéjéről, hogy hűha, ezt meg kell még egy párszor hallgatni. Annyira sűrű, tömény masszaként ömlik a lemez a hallgató elméjére, hogy hirtelen elnyomja, eltelíti, túladagolja azt. Pedig a hangzás tökéletesen nyugati színvonalú, a zenészi megoldások profik és lépten nyomon bólogatásra késztetnek egy-egy frankós átvezetéssel, váltással, ritmikával, vagy dallammal. Bár a dob erősen midi gyanús, azért még az élvezhetőség határain belül bonyolított. Traumer hangja kellően képzett, hol blackesen süvít (nem egy pillanatban juttatta eszembe Ihsahn mestert), hol tisztán, erőteljesen énekel a szó klasszikus értelmében. A hathúrosok egyszer falkavezérként gördítik a riffhalmazokat, máskor vad táncba kelnek a billentyűvel, hol kiszolgálva azt visszahúzódnak egy következő ritmusváltást, hangulati törést előkészítve. A Chordewa kezei alatt életre kelő zenei balett pontosan az a fajta, ami ezer gyökérből táplálkozik, egy percig sem időz el kétszer ugyan azon a tisztáson. Üldözi a prédáját, cselt vet, csalogat. Hogy ebben a játékban ki is a préda, az már viszont nem ennyire egyértelmű a számomra, hiszen az egyik pillanatban úgy érzem, hogy engem ejt el egy kiváló megoldással, énekdallammal, hangulattal, máskor úgy érzem, hogy bizony a zenei alázat és az egyediséghez vezető hajtások esnek áldozatául a túlzott bizonyítási vágynak. Mert bizony a kiváló technikai megoldások és húzások mögül számtalan nagy név kikandikál, így nem meglepő, ha valakinek például a szinti miatt nagyon hamar Jordan Rudess ‘juhúúú’-zik a fülében, a blackesebb pillanatokban Ihsahn integet a távolból, a számszerkezetek feltérképezése során a Biomechanical kukucskál a kulcslyukon befelé. A felhozott nevek a zene egészét tekintve is kiterjeszthetők a Chordewa elegyére, amiben az Arcturus a fűszer, Ihsahn a só, az alaplé pedig arcpirító Dream Theather recept alapján készült. Ezeken a folyamatos áthallásokon a leginkább egyedi tételként kiemelhető The Spiral sem változtat túl sokat a meglepően hangulatos törzsi elszállós kis magjával, dorombpengetésével, hiszen hamar visszaáll az eredeti helyzet és hopp, máris egy jellegzetes Ayreon szintihangzás, vagy egy Vulture Industries borultság üti fel a fejét.

Hogy mindezek ellenére jó-e a Recast Gear for the Mindcraft Course? Fene tudja. Brutálisan profi, az biztos. A számok összességében megjegyezhetetlen masszaként adagolják az ismerős és kellemes pillanatokat, ami bár hallgattatja az albumot, de még csak a hazája extrém metal vonalából emeli ki, nem pedig az egyéniség szinte teljes hiánya miatti hamar bekövetkező feledésből. Több alázatot, tisztább szerkezeteket srácok és kevesebb Jordan Rudesst!