Idén negyedszázados az Auróra negyedik albuma, a Keserű cukor. A lemez a Hammer Records / EDGE Records színeiben október elején digipack formában kapott újrakiadást. Két ok, ami miatt érdemes felidéznünk a rajongói körben „legmetalosabb„-nak tartott Auróra albumot, mely a nemzetközi szinten csúcsra járt kaliforniai punk rock bandák (pl. Green Day, The Offspring, Bad Religion, NOFX, Rancid) tündöklésének idején látott napvilágot.
A győri Auróra a hazai punk rock megkerülhetetlen zenekara. A régi rendszer agóniájának utolsó évtizedében Auróra Cirkáló néven indult csapat a felvállalt zenei stílussal azonnal ellenszélben találta magát. Az 1983-ban alakult zenekar felállása a ’80-as évek végére szilárdult meg a Vigi/Galacs/Polyák összetételű trió képében. Víg László énekes/gitáros, Pozsgay János basszusgitáros és Polyák Attila dobos három lemezt készített együtt, majd ez a trió 1993-ban, a dobos távozásával esett szét. A három album közül kettő, az 1989-es Viszlát Iván és a három évvel későbbi Előre kurvák, gengszterek! a magyar punkzene klasszikusai. A Hammer Records által indított újrakiadás sorozat keretében mára mindkét korong könnyen beszerezhető. A soron következő 1993-as FelTámadás az előzmények tükrében kicsit gyengébbre sikerült, talán nem véletlen, hogy az ismételt megjelenések sorában ezúttal nem ez az album, hanem az idén jubiláló Keserű cukor kapott egy második esélyt.
Ez a korong volt a Polyákot váltó Blinker bemutatkozása Vigi és Galacs oldalán.A tizenegy dalt tartalmazó album 1995-ben a debreceni K&E Records és a zenekarhoz köthető kiadó közös megjelenéseként, CD-n és kazettán került a boltokba. Aki a ’90-es évek közepén volt tizenéves kezdő rocker, garantált, hogy Tankcsapda rajongónak vallotta magát és oda-vissza pörgette A legjobb méreg, a Jönnek a férgek és Az ember tervez kazettáit, illetve kereste a debreceni trió muzsikájához hasonló zenével előálló előadókat, előbb-utóbb pedig belefutott Vigiék csapatába, az Aurórába is. Akkoriban fogalmam sem volt arról, hogy kettejük közül melyik banda indult korábban, ki kire volt hatással, ki kinek volt az előzenekara, egyszerűen magával ragadott a refrén centrikus, pörgős punk rock. A zenekar néhány korábbi dalát már hallottam, hála a Nagy Feró nevéhez köthető Garázs című rádióműsor közízlést formáló, áldásos tevékenységének, az első teljes Auróra albumom pedig a szóban forgó Keserű cukor volt. A Kex című dal szövegét az órák közötti szünetekben osztálytársam rendszeresen idézgette, így egy idő után kölcsön kellett kérnem tőle a kazettát.
A tizenegy dalt rejtő „Cukor” egy lendületes slágergyűjtemény, a korai korongoktól ugyan fémesebb hangzású, de továbbra is egyértelműen punk rock. Nehéz beleképzelnem magamat annak a helyébe, aki most, az újrakiadás révén hallja először a korongot. Abban viszont biztos vagyok, hogy a szinte folyamatosan pörgő dalok, a Blinker által tövig taposott gázpedál, Vigi fűrészelő riffjei, Galacs lüktető basszusa és persze a dallamos refrének friss füllel hallgatva is magával ragadó elegyet képeznek. A dalszövegekben pedig mindenki megkapja a magáét, az a bizonyos középső ujj ezúttal is sokak arcába mutat. Ezt a félórás kirohanást dalonként elemezni felesleges és elhibázott megközelítés. Egyben üt. A Keserű cukor abban a formájában teljes, ahogy annak idején szalagra került, nem véletlen, hogy az újrakiadás sem tartalmaz felesleges bónuszokat, csak azért, hogy ezekkel növelje a korong menetidejét.
Ha pedig kellően felpörgettük magunkat ezzel a negyedszázados energiabombával, kicsit lazíthatunk az aktuális felállás friss, Más világ című korongjával, mely tizennyolc Auróra sláger akusztikus változatát rejti.
Az ajánlót írta: Andris
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Nem is tudom hirtelenjében, hogy van-e olyan lemezük, amit nem szeretek:)