Úgy tűnik nem csak a vinyl és a kazetta, hanem a zenei témájú képregények iránt megnőtt az érdeklődés és a kereslet. Mi is igyekszünk lépést tartani, hogy ne csak a zenéről, hanem ezekről a kedvenceinkhez kapcsolódó kiadványokra is felhívjuk a figyelmet. Ha folyamatosan követtek minket, akkor ez nem újdonság.

A képregények világa az ért is különleges, mert ahogy a Wikipédián olvasható: „az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, amit gyakran a kilencedik művészetnek neveznek, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el”. Nagyon találó megfogalmazás. Egy képregény véleményem szerint azért is tud fontos lenni a kultúrában, mert egyaránt tudja megszólítani a fiatal és a felnőtt korosztályt is. A képregények történelmébe most nem szeretnék belemenni, ahogy abba sem, hány kategóriát lehet felsorolni a témában akár stílus, akár tartalom tekintetében. Arról viszont érdemes néhány szót ejteni, hogy kik és hogyan tartják életben a műfajt (és most fókuszáljunk elsősorban a zenei témájú művekre). Már több ilyen kiadványról született írás a Fémforgácson. Legutóbb Kántor Mihály kétkötetes 2024-ben megjelent Magyar Rocktörténete volt a recenzió tárgya, de írtunk már Dudich Ákosék Faith No More képregényéről, valamint több Master-Lab Comics kiadványról is. Szóval nem áll távol tőlünk a műfaj.

Most először a Képregénydepó nevű helyet szeretném a figyelmetekbe ajánlani. Ez a Vasgyár utcában, egy gyártelepi környezetben található kis üzlet, ami Kőbánya-Kispest megállótól 5-10 perc kényelmes sétával elérhető. (Némi OFF, hogy KöKi amúgy is egy legendás hely, hiszen a kilencvenes években a kultikus Headbanger is itt működött, ami a hazai és nemzetközi rock/metal kiadványok beszerzésében fontos forrás volt.) A Képregénydepó a használt daraboktól, a retro cuccokon (képregényes figurák például) a legfrissebb képregényes kiadványokig szerintem minden megtalálható (a webshopban is) a tulaj Kiss Norbert láthatóan elhivatott a képregényes kultúra mellett. És hogy megérkezzünk a témánkhoz, saját kiadójuk is van, ahol több zenei témájú képregény is található. Számunkra a Black Sabbath életművét feldolgozó volt az érdekes. Erről olvashattok most.

A Black Sabbath örök téma. Legyen szó zenéről, könyvről vagy képregényről. Most 2025 második felében pedig nem nagyon van aktuálisabb az egyetemes rock/metal történelemben. Valószínűleg esélytelen vállalkozás lenne megszámolni és összegyűjteni valamennyi róluk készült kiadványt. Egy ekkora életművel rendelkező zenekar történetét nagyon nehéz egy rövid képregényben visszaadni. A mű szépen végigmegy a banda sztoriján az alakulástól a klasszikus felállás lemezeinek rövid bemutatásán és a megismerhetjük különböző korszakok énekeseit, nem maradt ki a többszöri újjáalakulás és a sztori a „THE END” turné 2017-es utolsó állomásával zárul. Belefér egy-egy kikacsintás is, hogy milyen zenekarokra voltak hatással Ozzyék.

A terjedelmi korlátok és a képregény stílusi követelményei miatt nyilván a főbb mérföldkövekre koncentrált. Tony Iommi balesetével indít, ami alapvetően formálta át a viszonyát a gitározáshoz és alakította ki a saját egyedi és azóta gitárosok millióira hatást gyakoroló stílusát. Itt van az is, hogyan állt össze a klasszikus felállás, hogyan akadtak Ozzyra egy újsághirdetés kapcsán. Meg az is, hogy a kezdeti relatív sikertelenség után mi miatt fordultak a súlyosabb hangzás és mondanivaló felé. Minden említett lemezről jön néhány fontosnak tartott infó – kicsit talán sok a statisztikai adat, de nyilván ezek is lényegesek a banda karrierje és a zenéjükben történt változások kapcsán. Szóba kerülnek bár csak érintőlegesen a zeneipar hatásai (az őket lenyúló menedzser például), a személyes problémák (drogok, zenei ellentétek), a banda különböző korszakaiból egy-egy érdekesnek vélt momentum is helyet kapott. Természetes, hogy a Dio korszak hangsúlyosabban jelenik meg, még akkor is, ha igazából vele sem volt annyira hosszú életű a kooperáció.

Szó esik a kilencvenes évek második felének REUNION turnéjáról is, ami ’98 június 3-án a Kisstadionba is elért és persze arról is, hogy 2012-ben felvették az utolsó Black Sabbath albumot, ami a 13 címet kapta.
Ezután jött az utolsó turné, ami THE END címmel futott (nálunk 2016. június 1-jén búcsúztak el) és a képregény ennek az utolsó koncertjével zárul. A megvalósítás igazán profi, a rajzolt karakterek nagyon igényesek, a színek is nagyon eltaláltak. Illés Róbert fordítása szuper. Sikerült olvasmányossá tenni.

A zenekart ismerőknek inkább érdekesség, a bandával most ismerkedőknek viszont tökéletes „kapudrog” lehet. Ozzy idei búcsúkoncertje, majd azt rövidesen követő halála kapcsán pedig még inkább felértékelődik minden, amit tudni érdemes róluk.

A képregényt az alábbi linken lehet megrendelni:
https://www.kepregenydepo.hu/termek/black-sabbath-a-kepregeny-uj/