Chaos Over Cosmos
The Silver Lining Between The Stars

(szerzői • 2021)

Armand

2021. augusztus 17.

0

Pontszám

8

Annak ellenére, hogy a Chaos Over Cosmos egy 2015 óta létező projekt én még csak most hallottam őket először. A progresszív death, illetve enyhén az epikus jellegű power metal vonalán mozgó lengyel-amerikai duót a multi-instumentalista zenész Rafał Bowman gitáros-billentyűs (aki egyben a programozásért és más elektromos kütyükért is felelős) és KC Lyon énekes alkotja. Eddig 3 nagylemezt, és két EP-t tudhatnak maguk mögött, melyekből mi most a legutóbb megjelent The Silver Lining Between The Stars című lemezüket vesszük górcső alá, amin egy csillagközi sorozatgyilkosok történetét mesélik el.

A lemez valamivel több mint 35 percben 5 kozmikus hangulatú tételt tartalmaz, melyek egytől egyik egyfajta összeköttetésben vannak. Néha olyan érzéseim támadnak, mintha átmenetek nélkül követnék egymást a leg inkább instrumentálisnak mondható szerzeményeik. A lemez első darabja a közel 11 perces Violent Equilibrium, ami egy igazi improvizatív darab. Rafał Bowman a projekt főzeneszerzője már itt ebben a dalban feltátja zenéjük össze mélységét, kezdve a progresszív metal komplex szépségeitől egészen a djent, a metalcore, valamint a melo-death rusztikusnak mondható dallamaiig. A dal az első 6 perciben egy komplex instrumentális darab, majd KC Lyon death metalos, extém hörgésével megjön a mondani való is, igaz nem egy túl bő lére engedett dalszöveg képében. Ezt követei a hasonló tulajdonságokkal felvértezett The Last Man in Orbit, amiben KC Lyon énekének, valamint az agyas progresszív death, illetve a „fenséges hangú” power metal hatásoknak vannak nagyobb szerepei.

A lágyabb, melodikusabb, kozmikus hangulatú Eternal Return egy valódi instrumentális darab, amiben megint csak felsorakoztatták zenéjük minden jellegzetes hangját. Az ezt követő Control Zed viszont már egy In Flames jellegű melo-death vonallal operál. Ez a jelleg egyébként elmondható a két nyitó tétel esetén is, de nem akartam az összehasonlítgatások kliséinek csapdájába esni. De ez, e dal esetén elkerülhetetlen. Szóval ez egy ízig-vérig svéd melo-death hatású nóta, amiben azért bőven ott tobzódnak a modern metalos jellemvonások is. A záró és egyben a lemez címadója, a The Sins Between the Stars az előzőekhez képest kakukktojásnak tűnhet az alter rockos, nu-metalos (Muse, Deftones) vonalával, habár továbbra is ott van benne a figyelmet fenttartó progresszív alapú, kozmikus lüktetésű pulzálások.

Annak ellenére, hogy ez egy rétegzene a The Silver Lining Between The Stars-ban meg van minden potenciál, ami arra sarkal, hogy meghallgassam a projekt előző anyagit is. Mindent összevéve ez egy tökéletesen megkomponált és kiforrott kompozíció, ami (ha sokaknak nem is) az arra fokékony füleknek maradandó és élvezetes élményt kínál az extrém metal széles skáláját felhasználva. Röviden: kaotikus, harmonikus és összetett. Egy igazi űrutazás, amihez csak a képzeletünket kell szabadjára engedni.