Mindenki tapasztalhatja, hogy a világban egy generációváltás megy végbe – minden téren. így van ez a metal műfajában is. Nap, mint nap érkeznek hozzánk fiatal zenekarok demói, EP-i, bemutatkozó dalai. Ezért úgy gondoltuk, indítunk egy új cikksorozatot Feltörekvő generáció néven, melyben ezeknek a csapatoknak adunk és kínálunk bemutatkozást a hazai metalkedvelő réteg felé. A cikk tematikája egyszerű, 5 alapkérdésre 5 válasz… a bemutatkozáson van a hangsúly.

Cikksorozatunk újabb bemutatásra kerülő zenekara ezúttal a pécsett működő, hard rock vonalas Enormity. Kérdéseinket a négytagú banda egyik gitárosa, Tóth Erik válaszolta meg.
Mikor alakult a zenekar, honnan jött az ötlete?
Az Enormity körülbelül 2-3 évvel ezelőtt alakult meg, közvetlenül középiskolás éveink alatt. Akkoriban kezdtem el gitározni, és szinte azonnal megfogott a rockzene varázsa. Két legjobb barátomat sikerült meggyőznöm arról, hogy alapítsunk együtt zenekart – szerencsére nem tartott sokáig rábeszélni őket. A legelején ez még csak egy laza, vicces hobbi volt, ahol őszintén szólva jobban figyeltünk a stílusra, mint magára a zenére. Az évek során azonban minden megváltozott: egyre több energiát és munkát fektettünk bele, saját próbatermet szereztünk, kialakítottuk a saját logónkat, és elkezdetük saját számokat írni. Mára az, ami egykor csak egy baráti vicc volt, valódi zenei projektté nőtte ki magát.
A zenekar tagjai, zenei előélet, képzés?
A zenekar összetétele a megalakulás óta jelentősen változott. Az elején szinte mindenki amatőrként vágott bele – nem is nagyon tudtuk rendesen összerakni a hangszereket, de a lelkesedés bőven pótolta a hiányzó tudást. Az eredeti felállásból ma már csak ketten maradtunk: Botond, a dobosunk és én, Erik, a gitáros. A csapatot azóta két új, rendkívül tehetséges taggal egészítettük ki. Péter, a basszerosunk egészen egyedülálló egyéniség: teljesen egyedül tanult meg zenélni, és ami igazán megdöbbentő – saját kezűleg épített magának egy basszusgitárt, méghozzá egy gitártest és egy basszernyak felhasználásával. Alex, az énekesünk már régebb óta aktív a zenei életben, több zenekarban is megfordult, és rengeteg tapasztalatot hozott magával, ami óriási lökést adott a csapatnak. Botond pedig éppen akkor kezdett el dobolni, amikor az egészet kitaláltuk – és alig fél évvel később már együtt álltunk vele a színpadon, ami szerintem kivételes teljesítmény. Azóta pedig folyamatosan és látványosan fejlődött. Én tanártól tanultam gitározni, de a legtöbbet mégis a közös zenélésből szedtem össze. Szokták mondani, hogy mindegy, mikor ugrik be az ember a hideg vízbe – az úgyis hideg marad. Azt hiszem, a mi zenekarunk tökéletesen illusztrálja ezt a mondást.

Inspirációk, hatások?
Az évek alatt az inspirációink sokat változtak, és ami talán a legérdekesebb: mindannyiunknak teljesen más zenei világ jelenti az alapot. Botond például nagy rajongója a Murderdolls-nak, Péter a Queen-re esküszik, én pedig a Mötley Crüe hangzásvilágától lettem vérbeli gitáros. Ezeket a különböző ízléseket elsőre nehéznek tűnik harmonizálni – és valójában ez az, ami a mi zenénket egyedivé teszi. Nem követünk egyetlen konkrét irányvonalat sem; mindenki a saját hangszerén keresztül hozza be azt, amit szeret. A dalszerzés nálunk így működik: ha valaki hall vagy kitalál valamit, ami tetszik, azt egyszerűen beépíti a saját részébe, a többiek pedig köré építik a sajátjukat. Az eredmény egy olyan hang, ami nem másol le senkit, hanem valami egészen sajátot ad.
Eddig megjelent anyagok, klipek?
Az elmúlt időszakban komolyan elindultunk a zenekiadás útján. Az utóbbi fél évben két dalunk jelent meg: a Blaze és a Disorder, amelyek elérhetők Spotifyon, YouTubeon, SoundCloudon és Apple Musicon is. Ami ezeket az anyagokat különlegessé teszi az az, hogy teljes egészében mi magunk csináltunk mindent – a felvételektől a stúdiómunkáig minden a saját próbatermünkben készült. Ez természetesen időigényes folyamat, és részben ezért döntöttünk úgy, hogy egyelőre kislemezekben gondolkodunk, nem pedig rögtön egy teljes albumban. Ez a formátum rugalmasabb, és lehetővé teszi, hogy minden egyes dalt a legjobb formájában adjunk ki.
Célok, tervek, koncertek?
A legnagyobb álmunk és célunk az, hogy végre kiadjuk az első teljes albumunkat, amelynek szintén a Disorder címet adtuk. Ezen folyamatosan dolgozunk: jelenleg a számokat mixeljük, hogy a lehető legjobb hangzással kerülhessenek a hallgatók elé. Fellépések terén minden évben legalább öt koncertet tervezünk – ezek többsége egyelőre Pécshez kötődik, de az egyik kiemelt célunk, hogy ismét felléphessünk Budapesten is. Fontosnak tartjuk, hogy minél több emberhez eljussunk a zenénkkel, és a főváros ehhez egy fontos lépés lenne.
Feltörekvő generáció, akinek kedve van bemutatkozni sorozatunkban, VÁRJUK JELENKEZÉSÉT!

Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.