Mindenki tapasztalhatja, hogy a világban egy generációváltás megy végbe – minden téren. így van ez a metal műfajában is. Nap, mint nap érkeznek hozzánk fiatal zenekarok demói, EP-i, bemutatkozó dalai. Ezért úgy gondoltuk, indítunk egy új cikksorozatot Feltörekvő generáció néven, melyben ezeknek a csapatoknak adunk és kínálunk bemutatkozást a hazai metalkedvelő réteg felé. A cikk tematikája egyszerű, 5 alapkérdésre 5 válasz… a bemutatkozáson van a hangsúly.

Cikksorozatunk újabb bemutatásra kerülő zenekara a punk rock vonalas pécsi Sad News. A kérdéseinket a zenekar basszusgitárosa Till Dávid válaszolta meg.

Mikor alakult a zenekar, honnan jött az ötlete?

A zenekar 2021 nyarán alakult, Pécsen, Czeininger Ábel (ének) és Till Dávid (basszusgitár) régi-új ötletét megvalósítva, amely még gimnazista korukban fogant meg bennük. A többiek – Hegyes Tamás (dob) és Imhoff Dávid (gitár) később csatlakoztak. A Közgyűlölet címre keresztelt albumunk megjelenését követően Imhoff Dávid távozott a zenekarból, a jelenlegi felállásban Misli Martin vette át a posztot. Az új anyagon is őt hallhatjátok.

A második kérdésre nincs rendes válaszom. Zenekedveló emberek vagyunk, a magam részéről mindig szerettem foglalkozni valamivel, leginkább különböző szövegeket írtam. Ezzel pedig a többiek is hasonlóképp vannak szerintem. Tomi vagy húsz bandában játszott már, most is öt formációban tevékenykedik, nem is eredménytelenül. Martin igazi életművész, szerintem elég, ha azt elmondom, hogy az új albumunk egyik leghangulatosabb dalát a fürdőszobájában vette fel, telefonnal. (Így is került fel az anyagra). Arról ne is beszéljünk, hogy amióta velünk van, mindig legalább 3-4 dal formálódik egyszerre. A mottónk: Egy próba, egy dal; egy év, egy album…. Inkább nem fejezem be.

Zenekar tagjai, zenei előélet, képzés?

Zenei előéletünk kifejtésével senkit nem untatnék, azt hiszem mind megfordultunk olyan körökben, amelyekre szívesen emlékezünk, meg persze másmilyenekben is. A teljesség igénye nélkül: Tomi dobol a Tha Patkányznak és a Doggosnak, Martin frontemberkedik a Matricában (Tomi amúgy itt is dobol), Czeininek és nekem pedig ezek ketten éppen annyira feladják a leckét, hogy semmiképp ne jusson eszünkbe hasonló, így is tele a naptár.

Zenei képzésben legjobb tudomásom szerint egyikünk sem részesült. Engem anno még a helyi zeneiskolából is eltanácsoltak. Van ez így.

Inspirációk, hatások?

Én vállalhatatlanul sok német punkot és technot hallgatok (Kotzreiz, Brutaismus 3000, Kompromat, Knochenfabrik, Ersatzkopf, Team Scheisse, HASS, Slime, Alarmsignal, Toxoplasma, Knöppel, Egotronic, Hammerhead, ACK). Na, meg ott a Marxista filozófia és az anarchizmus. Részemről ennyi, a továbbiakban a csodálatos Hegyes Tamás és a fiúk válaszolnak:

Gitárzenében főleg a hardcore és a hardcore-ból jövő zenék fogtak meg már évek óta. Ha Sad News-hoz passzoló számokat írok, akkor, szerintem, főleg a Converge és a Trash Talk stenkjéből jövök, utóbbinál a Sam Bossonos és a Thomas Pridgenes korszakból egyaránt. De nyilván tök sokat inspirálódom azokból a cuccokból, amiket a legtöbbet hallgatok, mint például a Vein.fm, Baptists, Turnstile (Time & Space-ig), Trapped Under Ice, Johnny Booth lemezek. Magyarokból pedig a Stubborn, TSO, Harmed, Touch cuccokat szoktam szűrögetni. Illetve nem hc, de baromira fontos nekem a mogul (lánykori nevén: Feed The Mogul). Igyekeztem rövidre fogni, habár nagyon sok minden mást is kedvelek hazaiakból és a nemzetköziekből is. A többi kedvenc műfajomat nem is említve.

Martin: Nekem a punkkal az első találkozásom az Alvin és a Mókusok volt, úgy hetedikben, szintén ekkor kezdtem el System of a Down-t hallgatni, zseniálisnak tartottam azt, ami egyszerre hülyeség és nagyon kemény, egyszerre poén és mélyebb tartalommal bíró is. A faék egyszerű témákra kiabálást is nagyon szerettem, ezt a ’’keep musicians out of punk’’ vonalat pl. Minor Threat, de aztán a saját hangunk megtalálásában a Suicidal Tendencies és hasonlók inspirál nagyon, abban, hogy nagyon technikás, nehéz riffek, profi, igényesen szóló, de nyers és OG hc-punk.

Czeini: Nekem a nu metal ütött be már nagyon korán, és évről évre merülök benne egyre mélyebbre. Eleinte a nagyobb nevek (RATM, Limp Bizkit, Slipknot, Korn, Deftones), majd később képbe kerültek a kevésbé ismert, bár jóval inkább a stílus esszenciáját hordozó zenekarok. (Primer 55, Reveille, Slaves on Dope, Folder, Stepa, Insolence, Mainstay). Punk rock vonatkozásban főleg az amerikai és a brit bandák viszik a prímet (Exploited, Pennywise, Bad Religion, Fear, Guttermouth, GBH, Casualties), de újonnan én is kacsintgatok a németek felé.

Eddig megjelent anyagok / klipek?

A zenekar belsős poénja, hogy az első anyagunk sosem jelent meg, illetve eredeti formájában nem is fog. Itt a bizonyíték, igenis van önkritikánk. Vagy legalábbis fontos számunkra a kiadott munkák minősége.

Második albumunkat (Panarchy) 2024-ben rögzítettük és adtuk ki, abszolút DIY módon, a próbatermünkben vettük fel az egészet. Ebben Kárai Bence és Éreth Szabolcs, a Doggos gitárosai működtek közre, a master az ő érdemük. Az anyag érdekessége, hogy nagyrészt angol nyelven íródott. Szoktunk amúgy hülyéskedni azzal, hogy egyéb (számunkra kedves) műfajokban írunk valamit, erre talán a Stitches című single a legjobb példa. Ha ránézel a borítóra, már tudod miről beszélek.

A saját hangunkat azt hiszem végül az ezt követő, Közgyűlölet néven megjelent albumunkon találtuk meg. Ezt már stúdióban játszottuk fel, Bodó Rezsőnél. A Picsa több albumán és a Vodka For Kids kislemezein is dolgozott, zseni a faszi. Első normális videóklipünk is ehhez az anyaghoz kötődik, amelyet a Leghitványabbjaink című dalhoz készítettünk Kovács Kornéllal, a Dirty Dawn dobosával, tavaly októberben. Ez amúgy tök vicces, ha úgy tetszik amolyan Übermensch-koncepció, ahol egy őrült tudós összevarr valami neonáci tagot a helyi dragqueennel. (FLEX: Az egy cirka százéves ruha Tinezen és egy eredeti Mein Kampf).

A legújabb – május elsején kiadott – albumunk, a Soha többé Magyarország minden tekintetben felülmúlta a korábbiakat. Sokat dolgoztunk rajta, de az igazi érdem Martiné. Az ő gitártémái új színt hoztak a zenébe. Czeini technikája is nagyot fejlődött, a Rude scum című dalban embertelen dolgokat művelt a hangjával. Tomiról nem is tudom mit mondjak, a srác egy gép, mindössze néhány óra alatt feldobolta az egészet. 14 dal, durván fél év alatt. Nem is rossz arány, mi így búcsúztattuk az Orbán-rezsimet. A május 2.-ai albumbemutatónk hangulatát hűen tükrözi a Breszkovics Norbert által készített videoklip, valahogy így lehet elképzelni egy igazi Sad News bulit.

Célok, tervek, koncertek?

Célok és tervek? Ha-ha… Hagyjuk már. Zenélni akarunk, az egyetlen büszkén vállalt kvalitásunk a spontaneitás. A következő album lassan-lassan íródik, már van koncepciónk, de erről egyelőre többet nem mondhatok.

Legutóbbi koncertünk Horvátországban, a Vashar fesztiválon volt, utána pedig a Burgers & Wheelsen hallhattatok minket, két hete. Van még néhány ötletünk az évre, ez majd alakul, de ami még biztos az az, hogy október 23-án ismét színpadra lépünk Pécsen, a Szabadkikötőben, a Barackca, illetve a Hatóságilag Tilos társaságában. Addig írunk egy albumot.

Egyébként, ha jönnétek hozzánk Pécsre játszani, keressétek fel az Ängrie Döxie underground rendezvényszervező kollektívát. Segítünk, ez egy nonprofit kezdeményezés.

Millió puszi minden kedves barátunknak és jóakarónknak! Oi, salud, forza St. Pauli, hasta siempre… mit tudom én.

Feltörekvő generáció, akinek kedve van bemutatkozni sorozatunkban, VÁRJUK JELENKEZÉSÉT!