Aornos – Visszatérés a mélybe

Mi jöhet még ezután? Már nem csak Hitler beszédek, hanem Sztálin felszólalásai is hallhatóak lesznek intróként vagy önálló „dalnak” szánva? Értem én, hogy a nihilizmus már lassan mindenen túlhaladó méreteket ölt, és hogy ha van egy hatás, akkor rövidesen megszületik az ellenhatás is (jelen esetben:NS vs. red black metal), és hogy mióta nem lehet hinni az Istenben, hisznek mindenben, de szerintem a deviancia, a dekadencia mértéke sokszor már a kóros mennyiségbe csap át a black metálban is. Pedig eszmeileg még mindig ez az egyik, a modern világ kiábrándító, antiheroikus, gépies lélektelensége, szürke, zombiszerű, technikamániákus, pusztán anyagi élvezetekben elmerült, fogyasztói mentalitása, és a szélsőséges liberalizmus ellen leginkább lázadó, azzal szembehelyezkedő irányzat. Mármint az értékesebb része…

Beszéltünk korábban a koncertezés lehetőségéről. Ilyen fronton hogyan állsz? Ha tér, idő, és halál nem lenne akadály, kiket válogatnál be a saját sztárzenekarodba?

Hmm, jó kérdés. Úgy néz ki alakulóban van a koncertfelállás; elvileg minden posztra meg van az ember, de mivel az élet a legnagyobb mókamester („aki” sokszor elég kemény pszichopátiás tüneteket mutat…), csak akkor fogom ezt biztosra venni, ha már legalább néhány próbán túl leszünk.
Kiket válogatnék be az álomcsapatomba? A válasszal nincs olyan nehéz dolgom, mert jó néhány jelöltem is akadna egy-egy hangszerre, vagy akár énekre is. S ráadásul e figurák (majdnem) mind életben vannak, legalábbis azt hiszem :).
Akkor legyen mondjuk így:
egyik gitár – Samoth vagy Blasphemer vagy Obsidian (inkább a régebbi munkássága tükrében)
basszusgitár – Vicotnik (Code basszer) vagy Tyr, esetleg King Ov Hell
dobok – például Frost, Trym, Hellhammer, Nick Barker, Nils Fjellström, Horgh, Inferno, Tony Laureano , Vyl, és így tovább, hogy a death metal csoda-dobosokat már meg se említsem…
szintetizátor, billentyűk – Mustis vagy Morfeus, esetleg Charmand Grimloch
egyik énekes – Daemon, Csihar vagy Dead (na, ő utóbbi az egyetlen nem élő; ugye a név kötelez…)
másik énekes – Garm, esetleg ICS Vortex
másik gitár – ideális esetben ugye én, de ha ilyet nem játszhatunk, akkor Ihsahn vagy esetleg Snorre, de azért sűrűn fel ütnék a fejüket vendégszólók is; Trey Azagthoth személye által. S ekkor boldogan megelégednék a nézőtéren vagy a hangfal előtt elfoglalt helyemmel is…

Ha valaki szénné hallgatta az Aornos lemezeket, de valami hasonló érzésre, hangulatra vágyik, milyen előadókat ajánlanál neki, akár a saját kedvenceid közül? Kiket érzel közel a saját művészetedhez? Milyen aktuális kiadványokat tartasz nagybecsben mostanság?

Ezekkel az alapokkal kezdem: természetesen az első két Emperor album, valamint az As The Shadows Rise EP, de akár a harmadik; a IX Equilibrium vagy ne tán a negyedik Prometheus The Discipline Of Fire & Demise is ide vehető, aztán Mayhem – De Mysteriies Dom Sathanas, Wolf’s Lair Abyss, Grand Declaration Of War, Limbonic Art– Moon in the Scorpio, In Abhorrentia Dementia, Ad Noctum, Satyricon – Nemesis Divina, Rebel Extravaganza, Arcturus – Aspera Hiems Symfonia, La Masquerade Infernale, Elend – The Umbersun, Wojciech Kilar – Bram Stoker’s Dracula, Thorns vs. Emperor, Thorns – Thorns, Immortal – Pure Holocaust, Battles in the North, Blizzard Beast, Darkthrone – A Blaze in the Northern Sky, Zyklon – World of Worms, Tartaros – Grand Psychotic Castle, Red Jewel, Morbid Angel – Altar, Blessed, Covenant, Domination, Gateways to Annihilation, Cradle Of Filth – Dusk and Her Embrace, Peccatum – Strangling From Within (kár hogy a hangzás némileg levesz az élmènyből), Katatonia – Dance of December Souls, Brave Murder Day, Keep Of Kalessin – Through Times Of War, Agnen. Dodheimsgard – Satanic Art.

A vinyl egy ideje már a reneszánszát éli, de most meg a kazetta lett nagyon trve, főleg metal körökben. Mi a véleményed erről a folyamatról? Te adsz ki/adnál ki kazit?

Sajnos soha nem volt lemez lejátszóm, ezért nekem a vinyl, mint olyan kimaradt. Nyilván megvan a maga szépsége és feelingje, és talán egyszer majd sikerül egyszer ezt a hiányosságomat is korrigálni, bár ha csak a kedvenceimet akarnám beszerezni, az is egy költséges project lenne… A kazetta valóban visszajött, elég sok underground kiadó foglalkozik is ilyen kiadványokkal. Amellett, hogy nem csekély a nosztalgiafaktor; a retró érzés benne, valamiért biztos megéri ezeknek a bizonyos kiadóknak, terjesztőknek. Személy szerint én nem sok hasznát tudom venni, de másabb lenne, ha egy minőségi kazetta lejátszó cucc állna rendelkezésemre, mivel az analóg hangzásnak megvan a maga, csak rá jellemző varázsa. Emlékszem: anno majdhogy nem csalódás volt egy-két lemez a hangzást tekintve, amikor végre – hosszas küzdelem után – sikerült az áhított anyagot a műsoros kazi után CD-n is begyűjteni. A digitális és analóg hangzás között az organikusság mértéke általában csorbát szenved,; az előbbi kárára. Ám annak tényleg nem sok értelmét látom, hogy valaki manapság a vélt „trve”-ság jegyében mondjuk egy old school, gagyibb, „piacos” magnóval hallgasson zenét, ami például rendszeresen begyűri a szalagot, vagy idegesítően lassabban vagy gyorsabban játssza le a muzsikát. Ráadásul ugye egy gyengébb minőségű másolt kazettán már a zene finomabb részletei is sokszor elvesznek. Persze ez sokakat nem zavar(t)…
 

Amúgy te milyen cuccokkal zenélsz? Most jöhet a tech fanok öt perce, és persze egy kis reklám.

A gitárom LTD-M 1000 Deluxe, Roling’s a basszusgitárom, a többi az VST plugin: Native Instruments Kontakt 5, East West Symphonic Choirs, Miroslav Philharmonik, EZdrummer 2, Kontakt Studio Drummer. A hangkártya: E-mu Patchmix DSP. A gitárokat és a basszust, és még az éneket is a egy Laney gitárerősítő fejen át vezetett Line 6 X3 Live pedál segítségével veszem fel, vonalból. A stúdióprogramom még mindig a Cubase 5; én ezt szoktam meg, bár a Cubase még fejlettebb változataiban értelemszerűen még több lehetőség van. A mastert az iZotope Ozone 5 nevű programmal készítem. Vissza/lehallgató rendszerről gyakorlatilag nem beszélhetek; régi, mezei Thomson hifi hangfalaim vannak, csak annyi, hogy akad még egy AKG K 912 vezeték nélküli fülhallgatóm is. S kb. ennyi. Mint látható, abszolút nem egy magas kvalitású cucc áll rendelkezésemre, én inkább úgy mondanám, hogy nagyon minimál, úgy hogy ennek fényében a hangzás tulajdonképpen nem is olyan rossz… 🙂

Milyen terveid elképzeléseid vannak a jövőt illetően? Hova tart az Aornos hajója, na és persze a tied?

„A jövő ismeretlen” – hogy egy ilyen nagyon frappáns idézettel éljek. Most még próbálkozom azzal, hogy legyen élő fellépés legalább egyszer-kétszer, de már ugye logisztikailag és egyéb más módon az is nagy kihívás, hogy egy olyan próba összejöjjön majd, ahol mindenki ott van, felkészülten. Egy biztos: ha nem fog gördülékenyen menni, nem fogom erőltetni… Nagyon nehéz ma Magyarországon egy ilyen stílusú, mégiscsak újnak számító zenekart beindítani a koncerteket, a „pörgést” tekintve, főleg, hogy a leendő tagok nem is egy helyről vannak, s mindenkinek megvan a maga elfoglalt élete, valamint az anyagi lehetőségek is meglehetősen korlátozottak, és lassan már helyek sem lesznek, ahol érdemes fellépni.
Elképzelhető, hogy lesz még további Aornos anyag is, ha megtalál a Múzsa csókja, de még semmi kiforrott elképzelésem nincs erről. Mostanában a munkámból kifolyólag sokszor vagyok kiégett, letompult, fáradt ahhoz, hogy a zenéléshez vagy például szövegírásnak ténylegesen kreatívan neki kezdjek, ellenben mégis kell a tudat, hogy a szabad időmben ennek szinte bármikor neki kezdhetek, mert ha ez az érzet hiányozna, börtönben érezném magam.
 

Ha netán valamiről elfelejtettelek volna megkérdezni, akkor kérlek, ne tartsd magadban!

Valószínűleg küld majd a kiadó megint CD-ket a címemre, úgy hogy ha ne talán bárki ingerenciát érezne, hogy birtokoljon egy eredeti CD-t is a ” Mors Sola„-ból, (és mondjuk ezt némileg jutányosabb áron szeretné, mintha a kiadótól rendelné meg), az írhat nekem nyugodtan Facebook-on, vagy emailben. Örömmel venném. Köszönöm az interjút! Köszönöm a figyelmet. A legjobbakat Neked!