Egy héten belül ez volt a második Kontrollzé koncert, amin részt vettem. Az első hazai pályás buli volt a karcagi Ifiházban, de most a csapat újabb fővárosi „kalandjáról” írok pár gondolatot.
Ez ismét klönleges koncert volt a banda életében, több okból is. Először játszottak a Rézmál kávézóban, ami egy kellemes kis hely, korrekt hangzással Budán.

A másik ok, amiért különleges volt a koncert, az volt, hogy először játszottak dobgéppel. (Nem véletlenül lett a buli címe is „…a dobgépek éjszakája”,de erről bővebben majd később)
Szóval a koncert bár 20:00-ra volt hirdetve, „kis csúszással” kezdődött, na nem mintha ezt bárki is bánta volna. Ilyen korai időpontban sokan inkább a szabadtéren üldögéltek.

Kb. háromnegyed tízkor aztán végre belekezdtek a srácok. Érdekes hangulata volt, ahogy minden zenész ülve nyomta. A már jól ismert programot nyomták – Hajnal, Hárman, Gyönge és beteg, Oltsd a lámpát, végén a NIN/Johhny Cash feldolgozás a Hurt a teljesség igénye nélkül.
A hangzással szerintem semmi gond nem volt, bár állítólag rövid időre a dobgép megmakacsolta magát (nem tűnt fel…). A közönség lelkesen fogadta az előadást, ráadást is követeltek a csapat nagy örömére.

Az este másik fellépője, a szintén dobgéppel és új basszerral színpadra álló Nulladik Változat volt. A srácokat most láttam másodszorra és zenéjük valahogy most sem bírt megfogni, ez alighanem az én hibám lesz, bocs srácok.

Ettől függetlenül jó bulit nyomtak, bár mintha kicsit szét lettek volna csúszva, amit nem is csodálok. Nem lehet könnyű épp tagcserékkel terhelt időszakban megfelelő hangulatba kerülni.
Ezt leszámítva jól nyomták alteros nótáikat, most azért jobban megfigyeltem, mint első találkozásunkkor és érdekes szövegvilágukba jobban elmerülve még jó ismerősök is lehetünk.
Valószínűleg nem az utolsó találkozásunk volt.