Helyszín: Kék Lyuk
Időpont: 2007.10.14 Vasárnap 19:00
Koncert: Dimmu Borgir Warm Up Party: Depths Of Depravity, Darkfall/Estuary, Inactive Messiah, Incantation, Krisiun

A Krisiun death metal triója adott capoeira bemutatót a Kék Lyuk falain belül. Igaz, a nyakizmokon kívül mást nem sikerült megmozgatniuk.

Erre a bemelgítő bulira a súlyos death metal zenét kedvelőknek szinte kötelező volt elmenni. Fogtam magam, vonatra ültem és irány Pest. Aztán cucclepakolás, és Kék Lyuk keresés. Szerencsére elég korán sikerült magam betájolnom elektromagnetikus képessegeim segítségével, így még oda is értem a Depths Of Depravity utolsó számára.

A srácok nagyon technikás death-et szolgáltattak. Nem unalmas a zenéjük, van benne szinte minden, ami a kor követelményeiben benne van. A pontos kezdés, és előzenekari pozíció révén nem sok idő maradt nekik hátra. És mikor végeztek, még nem is volt nagy tömeg, sőt, egy osztálynyian lehettünk talán, persze jól szétszórva a Lyuk minden szegletében.

Eddig minden rendben is volt, csakhogy történt egy aprónak nem tervezett változás, aminek folytán a Dimmu Borgir Warm-up átment a Balkans Assassination Tour-ba, amiben már a Darkfall nem szerepel, viszont két másik banda igen.

Következett is az Estuary. Tagjaik nem éppen mai gyerekek voltak, köztük a Cannibal Corpse-os Jack Owen-nel. Kicsit oldschool-nak tűntek ránézésre, de a zenéjük már nem volt az.

Technikáztak rendesen, az énekesnő lehengerelte a közönséget, szinte megőrültek érte. Pedig nem sorolható a szép nők közé, mégis volt benne valami, ami megfogta az embereket, talán a hörgése. 🙂 Az Estuary alatt már nagyon sokan összegyűltek, és együtt hallgatták, és bólogattak a szédítően komoly, és súlyos ütemekre.

Őket követte az est mélypontja az Inactive Messiah. A dolgokban az az érdekes, hogy senki nem tudta, hogy milyen zenekarok jönnek. Erről a kettőről senki nem tudott senkit, mondjuk ez érthető is, mert nem rájuk számítottunk. Az Inactive olyan zenét játszik, ami inkább elmegy a dark fesztiválon, vagy lassan már valami pop slágerlistákon. Utoljára ilyen zenét, és hasonló kinézeteket a Gothic 6.66-on láttam a Deathstars személyében. Minőségük is ugyanolyan. Az egyik gitáros kis tulzással, de simán elmehetne valami műsorba műnőként. A lehető legpasszosabb csípőnadrág, hosszú körmök, természetesen kifestve, és babaarc. Persze az ő dolga, ha ő így jól érzi magát, akkor egész nyugodtan. De ő legalább próbált valamit mozogni a színpadon.

Ők voltak az egyetlen két gitáros zenekar ezen az estén. Zenéjük szinte teljesen leegyszerűsített, párt akkordos megoldás a fülbemászás jegyében. Egyetlen szám, ami megmaradt bennem az a Sing című volt. Az énekes hangja néhol To/Die/For-ra emlékeztetett, de lehet, hogy csak a jelenlegi hanghatások játszottak közre.
Mindenesetre alig 20 ember volt a színpad előtt. Ez egy jó alkalom volt arra, hogy mindenki vehessen sört, aki akart. 🙂

A további programban már nem volt kavarás. Jött az Incantation. A trió már nem ma kezdte. Hiába, ez egy ilyen este. 🙂 Élőben jók voltak. Ők is a death metal technikás és energikus formáját képviselik, de nekem valahogy hiányzott valami, amitől igazán fel tudtam volna figyelni rájuk. Így jobb híján majdnem aludtam egyet. Szerintem az a bajuk, hogy nem tudják belevinni a saját érzéseiket a zenéjükbe, ezáltal nem tudják magukat adni, és kicsit megszokottá válik a zene. Persze egyáltalán nem rosszak. Csak azt a valamit meg kell még találniuk, amivel híresekké válhatnak, és önálló turnékat is tudnának szervezni mainstream-ként. A gitáros/énekes Amon Amarth-ot idéző kinézete már mindenképpen ráhangolódás volt a szerdai összecsapásra. 🙂

A brazilok sokmindenben jók, és egyediek, a Krisiun a death metal-ban nagyszerű. Megjelenésükkor tömve volt a Lyuk. Elég nehezen lehetett mozdulni, és közelférkőzni hozzájuk. Bennük megvan az, ami az Incantation-ból hiányzik. Zenéjük alatt más dimenziók nyíltak meg, mintha egy olyan világban lennénk, ahol mindenkit legyilkolnak 2 perc alatt. Persze „csak” tették a dolgukat, és megöltek mindenkit a helyszínen.

Nem volt egy óra a játékidejük, ezért nagyon tömény volt a buli. Szóhoz sem lehetett jutni. Minden úgy szólt, ahogy kellett, a dobok széttapostak mindenkit, a gitárok széttéptek, és erre jött még az ördögi hörgés.
A 2006-os AssassiNation lemezről játszották Murderer, Bloodcraft, Refusal, Natural Genocide nótákat. A 2004-es Bloodshed-ről a Servant Of Emptiness, Slain Fate dalokat. Továbbá volt Thorns Of Heaven, Vengeances Revelation, Hatred Inherit, Ethereal Words is. Igazi finomság mind.
Remélem, jövőre is jönnek.

A buli módosulásával együtt egy nagyon jó bemelegítés, vagy ráhangolódés volt a Dimmu Borgir-ra. Szerintem ez sokkal nagyobbat is szólt, mint a „fő bulinál”.

METAL