Már szinte hagyomány, hogy év elején ellátogat Magyarországra az Anathema/Antimatter/Leafblade gitáros Danny Cavanagh, hogy akusztikus estjével szórakoztassa a hazai rajongóit. Nekem ez volt így az első találkozásom Vele (sajnos nem úgy alakult, ahogy azt vártam, de erről majd később).
Szóval nagyon vártam a bulit, már csak azért is, mivel előzenekarként kedves barátom és csapata lépett fel. Ugyan Őket kontrollzé-ként hirdették (jobb híján) és nem is teljesen alaptalanul, mivel mindhárom tag megfordult már a Nagy Feri (gitár/ének) vezette karcagi csapatban és játszottak is kontrollzé szerzeményt is. Ez a műsor azonban a Somogyi Viktorral (gitár) létrehozott, egyelőre név nélküli akusztikus formációjuk előadása volt, melyhez különleges vendégként Feke Zsolt csatlakozott nagybőgőn. A formáció második alkalommal lépett színpadra, – leszámítva egy hazai pályás koncertet – s természetesen nagy izgalommal várták, hogy bemutatkozhassanak szélesebb közönség előtt is.

Durván fél órás, öt számos műsorukat úgy laza félház előtt adták elő. Az első bulijukról annak idején lemaradtam, így, bár voltak információim a dalokat illetően, meg volt is, amit korábban már hallottam más zenekartól (Almanach, kontrollzé) igazán kíváncsi voltam az előadásra. Szóval a színpadra lépés (ülés) után egy rövid köszönés és belevágtak. A következő dalokat nyomták el: Hajnali sóhaj, Kapaszkodj az égbe, Emelj fel, Szállj, Altató. A nóták szinte egymásból következtek, s mint később kiderült ez nem is volt véletlen, bár furcsa volt, hogy a közönség reakciója elmaradt. Szóval még szórványos taps sem volt közöttük. Aztán a végén persze volt az is. Nem is kicsi.

Engem például simán meggyőztek (mondjuk nem volt nehéz dolguk, mivel amúgy is elfogult vagyok Velük szemben, bár azért vagyunk olyan viszonyban, hogy a nem tetsző dolgokat is a tudomásukra hozhatom), szerintem másokat is, függetlenül attól, hogy itt szinte kivétel nélkül Danny műsorára voltak kiéhezve a jelenlévők.

Na, Ő aztán nem is aprózta el. Rövid pihenővel durván három (!!!) órán keresztül játszott. Sajnos, az After annyira kicsi hely, hogy szinte be sem lehetett férni. Így néhány számtól eltekintve, kintről hallgattuk a műsort, ami valljuk be, nem ugyanazt az élményt adta. Nem is nagyon akarok írni sokat a produkcióról, mivel nem érezném hitelesnek. Amit kintről hallottam, illetve a beállás alatt meg a koncertteremben hallott két-három dal alapján kellemes buli volt. Nyilván nagyobb helyen, kényelmes körülmények között hatalmas élményt nyújtott volna.
Ide biggyesztem a setlistát a végére (köszönet érte drverhagennek a zajlikos Anathema fórumból):

Első „felvonás”:

  1) Angels Walk Among Us
  2) High Hopes (Pink Floyd)
  3) Temporary Peace
  4) Leave No Trace
  5) Fragile Dreams
  6) Hope
  7) Big Big Love (Fletwood Mac)
  8) Cello Song (Nick Drake)
  9) Angelica
10) Sunrise (rövid instru ízelítő)
11) One Last Goodbye
12) Are You There?
13) Flying
14) One Day (Begyu mondta h ez a címe, rémlik, hogy tényleg…)
15) How To Disappear Completely (Radiohead)

Második „felvonás”:

16) Legions (Antimatter)
17) Leafblade-szám (a live in harmony-s végű)
18) Natural Disaster
19) WYWH helyett (mert elkezdte) Wasted Years
20) A Place To Be (Nick Drake)
21) Northern Sky (ND)
22) From the Morning (ND)
23) Inner Silence
24) Deep
25) Forgotten Hopes + Destiny is Dead
26) Anyone Anywhere
27) Easy (FNM)
28) Stairway to Heaven