Helyszín: Kultiplex
Időpont: 2007.10.28 Vasárnap 20:00
Koncert: Archaic, Wackor, Dew-Scented

A mostanában kissé hanyagolt thrash-erek kárpótlást kaphattak egyenesen Németországból a Dew-Scented személyében, amennyiben tiszteletüket tették a Kultiban.

Ez is egy átlagos vasárnap volt. Legalábbis úgy tűnt. Aztán, ahogy felértem Pestre, kicsit még kolbászoltam erre-arra, majd célbavettem a Kultit, ahova nem értem oda időben. Még szerencse, hogy az este 8-as kezdés némiképp csúszott, szokás szerint. Ritka alkalom a pontos kezdés.

Ígyis, mire bejutottam, már a pesti Archaic játszott. Szerencsémre, még nagyon az elején jártak a srácok.

Legelőször az október eleji IX. Szóla Rádió Kelet Underground Fesztiválon láttam őket, és az akkori produkciójuk nagyon tetszett. Azóta persze eltelt pár hét, így majdnemhogy tiszta lappal indultak előttem. De a mostani koncert valahogy jobb volt nekem. A 2007-es Time Has Come To Envy The Dead albumról játaszottak néhány számot, többek közt a True Death Of Life, Toxic Nightmare, Eternal War is terítéken volt. És egy Tormentor feldolgozás, valamint némi Nile, és Slayer.

Nagyon technikásan, ügyesen, és gyorsan csépelik a thrash-nek a már-már death metal-ba átívelő részét. Ennek örültek is a megjelentek, igaz cseppet sem volt teltház. Sőt…nagyon szellős volt a Kulti. Ez talán még mindig jobb, mint amikor mozdulni se lehet. A koncertjük vége felé volt egy kábelcsere Olt Ákos gitárosnak, majd nemsokkal később az erősítője megadta magát. Legfőképpen őket bosszantotta a technika nem alvó ördöge. Még egy darabig próbálkozott beüzemelni, aztán lerakta fejnélküli gitárját, és beállt a közönség közé tombolni, és léggitározni, mert ahhoz ugye semmi nem kell.

Ekkor játszották a többiek a klipnóta The Archer-t is. A hangzásuk nem volt a legtisztább, de szerintem ez a legkevésbé volt zavaró. Remélem, a másnapi koncertjük váratlan meglepetésektől mentes volt.

Ha így haladnak, és lesz nem kis szerencséjük, akkor pár éven belül akár nemzetközi ismertségre is szert tehetnek, főleg, hogy a MetalCamp tehetségkutatóján is kiemelkedő eredményeket értek el. Kétség nem fér hozzá, hogy a legtehetségesebb hazai thrash-erek.

Kicsit felspanoltan vártam az átszerelést, és a Wackor-t, akikről mindeddig semmit nem tudtam. Ez volt az első koncert, amit láttam…még a keverőpult mellől is.

Ugyanis a ’96-ban alakult zenekarra szinte teljesen kiürült a Kulti nagyterme. Talán azért, mert már erősen későre járt az idő, talán másért, de a lényeg, hogy kevesebben voltak, mint az Archaic-on. Ahogy elkezdték a zenélést, az emberek is gyűlni kezdtek, de még ez sem volt az igazi.

A mozgásra nem érzett kényszert a közönség, csak talán azok, akik ismerik a srácokat, és jóban vannak velük, vagy akiknek tetszett. Bár elég józannak bizonyult a buli. Az állást megunva leültem, majd azzal a lendülettel be is aludtam. Altatónak első osztányú a Wackor, bár inkább a fáradtságra hivatkoznék. Valószínű, hogy a tavalyi 10 éves szülinapi koncertjük fantasztikus volt, de ez most nem az ő estéjük. Igaz, nem is ők voltak a lényeg. Kilógtak a sorból.

Ami a zenéjüket illeti, sok logikát nem vélek benne felfedezni. Csak úgy egymás után pakolják a dolgokat, majd sokszor ismételgetik azt mindenféle effektekkel. Nem tartom őket kiemelkedőnek, de a mai fiatalság szórakoztatására valószínűleg alkalmasak, ha nem a zenére koncentrálnak.

Ezután a kis pihenő után, erősen éjjelbe nyúlva kigyúltak a fények, és átszerelés következett.

A német Slayer-nek is nevezett Dew-Scented hatalmas lendülettel csapott bele a húrokba. Az idén 15 éves zenekar ki is tett magáért rendesen.

A szolid hangzás, és nézőszám őket is végigkísérte. Nézők…az gáz volt, amikor egy szám után Leif Jensen énekes kérdésére mindenki csak csendben állt. De aztán kárpótolták magukat azzal, hogy még játszhatnak nekünk. 🙂
Főként az utóbbi évek anyagaiból (Inwards (2002), Impact (2003), Incinerate (2007)) válogattak (csakhogy ne törjék meg az I-vel kezdődő albumok sorát:) ), és zúztak is rendesen. Volt Vanish Away, Unconditional, Acts Of Rage, ami az egyik legjobb számuk; Turn To Ash, Proccessing Life, Bitter Conflict, Soul Poison. Persze, ami nekem a legjobban tetszett, az az új album klipes nótája, a That’s Why I Despise You. Emellett még megszólalt néhány dal szintén az új lemezről.

Összességében nagyon jó bulit csináltak a „családnak”. Az egészben csak az a szomorú, hogy a mai thrash-erek vagy nem léteznek, vagy csak lusták elmenni egy Dew-Scented koncertre, ami szerintem egyáltalán nem kis név.

Bánkódni persze nincs idő, mert talán jövőre ismét eljönnek hozzánk. Remélem, akkor a hangzás is teljesen rendben lesz, és sokkal többen leszünk!

Addig pedig marad az emlékezés, és egy strigula a thrash-ereknek október 28-ról.

THRASH METAL