A koncert hírére szembesültem csak igazán, hogy az idén nem is voltam Kontrollzé koncerten (leszámítva a Danny Cavanagh előtti akusztikus fellépést, ami meg ugye csak jobb híján futott kontrollzé néven). No, szóval a karcagi Ifiház adott otthont a fellépésnek, aminek több apropója is volt. Egyrészt hosszú idő után csak erre az egy bulira állt össze az eredeti hármas (Nagy Feri – Szaki – Kutrás Csabi), kiegészülve Kóródi Árpival a basszusnál. A dolgok jelen állása szerint (Kutrás Csabi külföldi elfoglaltságai miatt) jó ideig megint nem láthatjuk ebben a formában a csapatot.

Szóval ez adta az est különlegességét, a banda és a közönség számára is. A másik apropó – hogy el ne felejtsem – az este másik fellépője, a PG Csoport volt. De erről majd később.
A koncert kezdése este tízre volt hirdetve és a csapat már a színpadon várta, hogy a kíváncsi közönség tiszteletét tegye a teremben, de erre azért még néhány percet várniuk kellett. Majd miután belekezdtek egyre többen jelentek meg. Szóval a szokásos hangulatos koncertet kaptuk Nagy Feriéktől, a már jól ismert dalokkal (Hárman, Hívom, A remény töredéke) és az újabbakkal, mint az Idegen és az Oltsd a lámpát. Legfrissebb nótájuk, aminek a címe Aludj csak, szintén nagyon rendben van. A srácok különösen élvezték a koncertet, látszott rajtuk, hogy hiányzott már, hogy újra együtt játszhassanak. Elsősorban Feri és Csaba vitte a prímet.

Feri fejlődése is megint nyomon követhető, mert egyre bátrabban használja a hangját. Ha jól figyeltem a dalokban itt-ott hangszerelésileg is belenyúltak, de ez ismét csak pozitív változás. Azt hiszem, ajánlhatom mindenkinek az After Music Klubos koncertjüket.

A PG Csoport nem mai zenekar. 2006-ban már a huszadik szülinapjukat ünnepelték, aminek felvételét a friss lemezük mellékleteként DVD formátumban megkapják a rajongók.
Nem vagyok PG rajongó, bár elég régen ismerem Őket. Koncerten valamikor (talán 2003-ban) az ecsegfalvi Nightbreed fesztivál keretében találkoztunk, ahol igencsak jó formában csíptem el a csapatot. Ezen kívül egy koncertfelvételüket hallottam néhányszor, amin szintén jónéhány erős dal sorakozott. Ezek közül is jónéhányat hallhattunk ezen az estén.

Persze azért felcsendültek olyan közönségkedvenc nóták, mint a Marlon Brando, Pocahontas and Me, a Félélet, az Útlevél, fogkefe, a Május. A kitűnően sikerült új lemezről pedig jónéhány szerzeményt hallhattunk. Előadták a a címadó Nem sietünk sehová-t, az Igencsak húzós Káli Júgá-t, de volt a 2000 év, a Két ország. A jövő itt van című, szintén az új albumról való dal előtt Jantyik Zsolt, az énekes a család fontosságáról beszélt, de a dalokban megfogalmazott gondolataiból és a konferálások során is érdekes és értékes látásmódot ismerhettünk meg. A Hány méter a szeretet című dalban pedig a színpadra invitálták a lemezen is vokálozó Kontrollzé énekest.

A zenekar hangzásával nem volt gond, a helyi szervezőket ezért is dícséret illeti. A zenekar pedig – hisz félig-meddig hazai környezetben játszhattak, mivel a Jantyik fivérek szülőhelye közel van Karcaghoz – jó hangulatban, közvetlenül és profin játszott. Engem pl. annyira meggyőztek, hogy be is ruháztam az új lemezre. Mondanom sem kell, minden forintját megérte (pedig a DVD-t még nem is néztem meg…).

Hamar PG koncertet újra!