E heti EP sorozatunk két, több év után visszatérő banda új anyagai mellett egy a négy évszak hangulatát bemutató nehéz atmoszférájú pszichedelikus doom/stoner banda, egy sci-fi ihletésű hi-tech tharsh metal trió, valamint egy önmagát „rádióbarát doomként” jellemező érdekes, még műfajtermőnek is nevezhető zenekar friss albumait hoztuk el… mert van új a nap alatt, ahogyan azt a közmondás is mondja, főleg ha ilyen forrón perzselő. Hidratáljatok!

Generic Doom Band Name

A Generic Doom Band Name (GDBN) egy doom metal zenekar, ami 2020 végén az ukrajnai Odesszában alakult meg. Zenéjúket egyfajta „rádióbarát doomként” jellemezhetjük. A zenekar túllép a doom metal hagyományos keretein, hol ott ezek adják legújabb három dalos EP-jük, a Ganksta Doom alapjait. Sabbatista, Electric Wizard-os vonalaik mellett nagyokat kanalaznak a sludge nehéz, groove-orientált riffei, az kortárs alter-metal, a noise-rock és gangsta rap hatásokból. Talán ennek is köszönhető, hogy énekes, gitáros, főzeneszerzőjük, Ilya Verbanov is bőven túllép a doomra jellemző, klasszikusnak nevezhető énekdallamokon, inkább amolyan doom rap-elésnek, kántálásnak mondám, amit csinál. Igazán érdekes anyag, amin érződik a klisék közül való kitörési és az újítási szándék. Még műfajteremtő is lehet.

Deathstorm

A lengyel death metal banda, a Deathstorm nyolc évnyi pihenő után tért vissza The Highest Predator című EP-jével. Igaz zenéjükön ennek a nyolc évnek nyoma sincs. Most is kegyetlenek, mind legutóbbi The Unfathomable albumuk idején. Közel 23 perces kislemezük re négy gyilkos death / black dalt került fel, melyek a műfaj leggonoszabb, legkiemelkedőbb minőségében szólalnak meg. Témáikban egyszerre hozzák az OSDM, a blackened, a thrash metal autentikus, valamint a post-black kétségbeejtő hangjait, amiknek keverékeként egy olyan, akár epikusnak is mondható sötét atmoszférikus anyagot kapunk, amin nincs helye a kegyelemnek, sem a kompromisszumoknak. Csak zúzó riffek, vad brutalitás és nyer pusztítás.

Scatter

A texasi / alaszkai thrash metal trió, a Scatter a világjárvány idején agyon nézett sci-fi és hacker-film maratonokból és a késő éjszakákba nyúló gitárpedál-klónok összeforrasztásával töltött elfoglaltságokból született meg. A zenekar ötlete Spenser Hodge texasi gitárvarázsló fejéből pattant ki, aki régóta szerelmese a ’90-es évek cyberpunk és hacker kultúrájának. Víziója megvalósításához Ruben Cantut és annak alaszkai barátját, Justin Roddát kérte fel. Együttműködés első eredményeke Tech Hell Cyber ​​Thrash című EP-jük, amin egy meglehetősen változatos zenei világ tárul elénk. Az öt dalos EP témái a klasszikus thrash / death metal brutalitástól a korai NWOBHM és a speed metal hatalmas szólóin át, kevesebb mint tizenkilenc perc alatt egy paranoid, véráztatta világvég őrjöngésben teljesedik ki. Ahogy azt EP-jük címe is sugallja náluk a thrash metal egy XXI. századi hi-tech pokolban valósul meg. A dalaik a thrash, death és speed metal elemi, valamint a heavy metal erejétől duzzadó gazdag gitárharmóniáktól fűtötten a műfaj egy modern megközelítésű arcát mutatják. Az EP az első percétől az utolsóig egy igai őserejű, még is kortár headbangelős őrjöngésre invitál.

Mister Earthbound 

A Mister Earthbound egy nehéz atmoszférájú pszichedelikus doom/stoner banda, akik a blues rock és a klasszikus swamp rock hangzásvilágá világával szelídituk dalaikat. A richmondi származású zenekar 2018-ban Head For Death címmel adta ki debütáló albumát amint egy újabb album, a Shadow Work követett 2022-ben. A két album között és az azóta eltelt időbben összesen 4 EP-t is kiadtak. Ezekközül a legutóbbi, a Litha, ami szorosan összefónódik Ostara címá EP-jükkel. Az a két EP a Mister Earthbound jelenleg is futó, a négy évszakot, négy hangulatot bemutató EP-sorozatának a részét képezi. Az idén márciusban megjelent Ostara a buja hangszerelése és virágzó harmóniái a tavaszi hangulatát mutaja meg lebegősen elszálós pszichedelikus, valamint nehezebb blues rockos dalaival. Ezzel szemben a Litha a nyár perzselő forróságát, dallamait festi meg nehéz, bluesos, stoneres, pszichedelikus dalaival, melynek centrumában az ütős ütőhangszerek dinamikája és a vaskosabb swamp riffek állnak. Mindkét EP igazán jó hangulatú és horzsoló. Remekül egyesítik és játszanak a doom, a stoner, a pszichedelikus rock, valamint southern blues rock/swamp rock feelingjeivel. Várom a folytatást!

Anno Basilisk

Több mint húsz év hallgatás után megújulva tért vissza az angol black metal projekt, az Anno Basilisk. Az egyszemélyes formáció élén továbbra is a multi-zenész Vintyr áll, aki egykoron Abandon és az Amputated sorait is erősítette, jelen pillanatban pedig a grind/death Hateful Abandon duóban tevékenykedik. Minden esetre nem kapkodta el 2001 és 2005 között Basilisk név alatt futó projektjének megreformálását, valamint új anyagát, ami igaz már új név alatt, az Anno Basilisk dicsfényében jelent meg. Blood Mass címre keresztelt EP-jére 4 éjsötét alkotás került fel, melyek a műfaj ’80-as, ’90-es éveinek (Darkthrone, Tormentor, Necromantia…stb) heavy befolyásoltságú rideg harciasságát, fagyos epikusságát  és istentagadását hordozzák. Basilisk néven kiadott két demóját, valamint egyetlen lemezét (A Joyless March Through the Cold-Lands) hallgatva azt kell hogy mondjam, Vintyr ott folytatja, ahol egykoron abbahagyta, igaz némileg új erőre kapva. A vén sátánista kecske is megnyalja a sót.