A finn Before the Dawn munkássága ez idáig előttem ismeretlen volt, úgyhogy én is most ismerkedem a dologgal, mint ahogy sokan mások is. Na szóval, a formáció 1999-ben alakult Nastolaban, beszédes discográfiát hagytak – és tagcserét – maguk után, s immáron ötödik nagylemezükkel kápráztatják el a gothic dolgokért rajongó arcokat. Amolyan nagy project ez, hiszen minden tagnak egyéb elfoglaltságai is akadnak és a tagok szerepe is kétes előttem, így tehát a frontember (aki életre hívta a Before the Dawn-t és szólóprojectként kezelte az elején -talán ma is…) Tuomas Saukkonen – ének, gitár (eddig rendben), dob és billentyűk (avagy a 8 kezű „gÓÓÓt”-harcos története, haha), akinek amúgy rengeteg formációban van vagy volt benne a keze, de egyik sem kellően ismert, hogy szóvá tegyem. Aztán itt van nekünk még Lars Eikind – ének és basszusgitár, aki azért kellően ismert személyiség, hiszen olyan csapatokban tölt be fontos szerepet, mint az oszlói Khold (ami egy brutális újféle Satyricon kópia és nagyon minőségi!!!), aztán a kevésbé ismert Winds (amiben Arcturus tagok zenélgetnek), a megint csak nem túl ismert avantgárd Age of Silence (melyben Lars Nedland dalolászik – Borknagar és Carpathian Forest) és Hellhammer dobol (na ugye-ugye, vannak itt nagy nevek…) és akkor még egy szót se ejtettem a méltón ismert és kultikus Tulus-ról (amiben Khold tagok építik a hidat a Pokolba…). 
De nem értünk még a végére… – gyűlölöm az ilyen nagy projectes nekifutásokat, mert baszott hosszú biográfiát termeltetnek ki! A Before the Dawn legénységét gyarapítja még gitárok terén Juho R. barátunk, akit elsősorban a komplex és extrém Gloria Morti-ból ismerhetünk illetve Dani Miettinen – dobok, aki pár zenél még pár helyen, semmi lényegeset nem tartogat neve egyelőre. Huhh, akkor lássuk mi is ez a Soundscape of Silence lényegében, nos, alapvetően a hihetetlenül dallamos és befogadható progresszív goth építkezések keverednek itt a death metállal és a melodikus kissé metalcore szerű lebegéseivel, néhol elektronikus, máshol pedig súlyos és szaggató. Szép szólókat kapunk, remek ének témákat, énekelve, beszélve, hörögve, károgva, üvöltve… és olyan csapatok nevei merülhetnek fel a hatások között, mint a Moonspell, Paradise Lost, Crematory, Pain, Tiamat, Cemetery, Love Like Blood, Anathema, Katatonia, On Thorns I Lay, Sundown vagy a Dark Tranquillity. Szép kis lista, igaz-e? Az ám hazám… a Before the Dawn-ban minden benne fogant, amitől egy gothic death metal korong modern lehet és mély… kicsit hibrid az összkép, de legalább kellően változatos, hogy a temetőbe járkáló feketeruhás angyalok és királyfik farcolhassanak a lehulló fájdalmas könnycsepp-tengerekre és még színházias íze sincs! Kérem szépen, van itt minden, ami a műfaj szerelmeseinek komponense egy jóféle vajúdáshoz, és még azt sem mondhatjuk, hogy nem akadnak súlyos témák, tehát az összkép kellemes és nem csak a gothic szerelmeseinek ajánlott!
Én magam olyan nagyon soka nem tudtam kezdeni ezzel a 36 perccel és a borítótól sem vagyok elszállva, a hangzás viszont nagyon izmos, a dalok komplexek és rengeteg féle hatásra épülve számtalan műfaji kavalkádon átevickélve mutatnak fel egy kézzel fogható ötödik nagylemezt! Hajrá… semmi világot megváltó tartalom, de ennek ellenére, több mint kellemes!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.