Nos a holland death-thrash királyokat különösebben azt hiszem nem kell bemutatnom, azért dióhéjban a dolog úgy áll, hogy a Thanatos 1984-ben alakult Rotterdamban, a csapat pedig egy valag demó, egy koncert korong és két nagylemez után 92-ben feloszlott, majd Stephan Gebedi, aki a 6 húrost ugyanúgy préselte, mint hangját s mellesleg a neve ismerős lehet egy személyes kedvencből a Hail Of Bullets-ből, na szóval úgy döntött 99-ben, hogy újra alakítja a Thanatos-t, s egy teljesen új legénységgel vág neki a istentelen útjának… így 2000 óta ez a harmadik nagylemez, melyet pár kislemez is kiegészített. A borítóért a basszeros Marco De Bruin a felelős, aki szép munkát végzett (bár már láttam szebb Thanatos fedőt is), de a koncepció a bookleten belül már elég vérszegény és a korong is mondhatni csúnya. Amúgy ez a neo-futurista fikció apokalipszis kép hangulatában tökéletesen kifejezi azt a rombolást, ami a lemezen vár. A hangzás izmos, és a Deity Down Records is piros pontot érdemel (bár mindig is korrekt kiadó volt és igényes termékkel foglalkozott, még ha nem is nagyipari mennyiségben), hiszen bontatlanul kaptam a CD-t, s nem annyira anyagias, mint mondjuk a jóval pénzesebb és nagyobb bandákat malma alá hajtó Relapse (a Brutal Truth-nál linkeltem mit is kaptam kézhez, katt ide – haha…). Lássuk mi is fogad a rombolás paradicsomában!
A bevezetőbe írt thrash-death királyok relatíve teljesen valóságos kijelentés volt, még bele se hallgattam és már tudtam előre, profi és erős anyag szakad majd a nyakamba, egy dologban kételkedtem csak, ez pedig a komplex játék mellett érvényesülő egyediség kérdése, korábban ezzel semmi gond sem volt, most nem ennyire egyértelmű a helyzet. Vegyük csak a témák egy része ismerős lehet az Asphyx-ból (na jó, a gitáros Paul Baayens, aki többek között felelős az újabb Asphyx anyagokért és a Hail Of Bullets-ben is aprít.), itt-ott feltűnik a korai Slayer is és a Massacre feldolgozás se annyira véletlen (az amúgy a 91-es remekműről a From Beyond-ról került elő, a felemás Promise után pedig szépen földbe állt a floridai Massacre). Ettől a némi fertőzés kényszertől függetlenül az idei Thanatos se lóg ki az eddigiek közül, rákerült bonusz gyanánt a 2006-os EP-jük, melyből az egyik egy korai Dark Angel dal feldolgozása – 86-os Darkness Descends-ről – szépen újra fényezték, s közben korhűnek is hat. A dalok többségében amúgy a jelen komplex thrash-deathje ad randevút az old school Protector, Destruction, Sodom, Bolt Thrower, Devastation és Kreator féle halmaznak illetve megjenik itt-ott a korai Sinister, Death és Morbid Angel death kombója… s lehet egyesek nem értenek majd velem egyet, de az újabb féle Behemoth témákat sem zárnám ki! Szép szólókat, nyakatekert matekozást és belassult cammogást egyaránt kapunk, így tehát akik vevők a csapkodó halál fémre, azoknál ez az új is betalál. Bár a sok modernség és technikázás ellenére (bár akadnak nagyon puritán részek is) mégsem szárnyalja túl mondjuk a Realm of Ecstacy-t.
Bárkinek ajánlatos a beszerzése, hiszen a súlyos témák ellenére azért akadnak progresszív elrugaszkodások is az igényes és változatos szólókból kifolyólag, döngölő szaggatás, brutális gyorsulások, zakatolások és energikus kiállások avagy ez az újraalakulás nem szánalmas csemetéket szül a reflektorok fényei és a siker újraízlelése végett. Izmos és bámulatos anyaggal lettünk gazdagabbak, vérprofi tálalásban, elenyésző szépséghibákkal!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.