A kapuvári Steamy a ’90-es évek közepén alakult, zenéjükben a blues és a dallamosabb rock keveredik, megpakolva jóféle modern groove-os húzással. A frontborító ötletes ötlettelensége valamiféle útkeresés félére is mutathat, legalábbis én szeretném azt hinni, hogy még mindig keresnek valami pluszt a képi megjelenítéshez.

Ami a zenéből tükröződik, hogy egy egészen kiforrott, együtt dolgozni tudó és egymást értő zenészeket rejtő banda az Orso énekesnő, Garab Gergő gitáros, Bella Tamás gitáros, Hoffer Jácint basszusgitáros és Bognár Róbert dobos által alkotott kvintett. Az albumon közreműködik még Pintér Péter billentyűs és Hann Benedek a vokál témáknál erősített.
Egészen meglepő módon már az első hallgatás után könnyen rávettem magam a lemez újraindítására, többek közt a pofás szövegeknek is köszönhetően. A csapat nagyon régóta zenél már együtt. Érezni, hogy összeszokott akkordokkal operálnak. Mindig van valami apró csicsa a dalokban, ami egy pici többletet nyújt a hallgatónak, ami miatt érdemes újra és újra odafigyelve meghallgatni az albumot, hogy „Hogy is csinálták?”. Ami Orsot illeti, élvezi a pazar kiszolgalást, érthetően énekel és szépen hozza a dallamokat a maga sajátos, érzelemdús hangján. Na jó, nem egy Koncz Zsuzsa, de van benne élet. Az Ördögi kör című szerzeményben annyira dögösen suttog és búg, hogy esküszöm ismét 15 évesnek képzeltem magam, mert éreztem, hogy a vérem lefelé tódul. A ciki az volt, hogy épp nyilvános helyen voltam, ami gyors feleszméléshez vezetett. Huhh, meg aztán a Tiffany című dal is… Ha a szöveg valós élményekre épül, akkor én nagyon részt akartam volna venni abban a buliban. Amikor egy csaj arra ébred, hogy egy másik leányzó fekszik mellette és talán volt is valami… tudod. Sssssz, ez tűzforró! Persze van komoly és mély érzelmekről szóló dal is, Taxi címmel.
A lemezen multimédiás bónuszként nagy rakás kép található a Rábaköz-Hanság Turisztikai Egyesület „Hany Istók” rendezvényéről, valamint ezen rendezvény számára írott Vad vagyok című dal mp3 formátumban.
Tényleg a legjobbakat kívánom nekik, remélem sokan rátalálnak a bandára és ráéreznek a muzsikájukra, mert megérdemlik a figyelmet, egy kis törődést. Én mindenesetre böngészgetem a koncertdátumokat, hátha elcsípem őket június hónapban valahol, mert az lenne csak az igazi. Addig meg hallgatom a lemezt.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
