Aetrigan
Dead Man Tell No Tales

(Szerzői kiadás • 2010)

haragSICK

2010. július 17.

0

Pontszám

8.1

A debreceni Aetrigan formációról eddig nem hallottam, ideje volt hiányosságaimat pótolni. A csapat 2008-ban alakult (2007 telén), a stílusúk pedig metalcore – nem tudom ki mennyire érzi a párhuzamot a műfaj és az alakulás időszaka között, de egy szóval lehetne jellemezni az Aetrigan féle születéseket: trend. Trend és divat attól függetlenül is, hogy ügyes vagy ügyetlen zenészek, na de lássuk mit is raktak össze a Hajdú-Bihar Megyei srácok!

A külsőségek és a lemez címe egyértelműen profi és némi ironikus poénnal felvértezett, a hangzás lehetett volna izmosabb is, de hazai szinten így is jónak nevezhető, bár az Aetrigan az a féle zene, ami csak izmos hangzással szakít. A koncepció amúgy egyszerű, a svédacélok reinkarnációi némi mai HC húzással, bunkósbot acsarkodással, majd dallamos és szárnyaló refrénekkel, szép szólókkal, érzésekkel, érzelmekkel, nagy zuhanásokkal, esésekkel és repüléssel, amit aztán széttépnek a szaggató riffek. Olyasmi vonal, amit nemzetközileg a Diecast vagy a Darkest Hour, Fear My Thoughts, It Dies Today, a Bury her ashes végén az elektró ketyegés erősen The Rise szerűképvisel, mellesleg a hazai srácok ügyesek, a lenti kép ellenére nem csöpög el a zene, bár a 14 éves emos lánykák biztos lucskos puncival térnek nyugovóra a remek refrének és jól beállított képek után. Na, de hogy a viccet félretegyem; ezt is megértük! Van hazai metalcore csapat (hazugság! – Skru eddig is volt, és kritikát is kéne róla írnom, mert megígértem Daninak – mellesleg, ha már itt tartunk:  Mélypont / Mpoint végleg vége ), igaz kicsit elkéstek a debüttel, hiszen alakulásuk évében kellett volna mindezt kihozniuk, mikor a trend 2006 környékén kezdett el brutálisan beindulni. Minden pejoratívat – békát, bogarat, kérdőjeleket és egyebet akaszthatnék a debreceni srácok nyakába, de nem teszem. S nem azért, mert tetszik, amit csinálnak, hanem mert könnyedén észre lehet venni a komoly hozzá állást és a zenész jelent.

Így a végére, azért csak kibújik a szög a zsákból, s felmerül bennem a kérdése annak, hogy vajon mi lesz az Aetrigan féle csapatokkal szélese világon mondjuk 2 vagy 5 év múlva, amikor már a faszt se érdekli, hogy volt metalcore, csak azt mondhatjuk el, hogy volt egy ilyen időszakunk, vagy még azt se…

Haladóknak, emlékezőknek, fikázódoknak és 14 éves emo-roecker lánykáknak itt letölthető az anyag legálisan és ingyen.